Merthogy vasarnap is zartam. Ekkor mar nincs biztonsagis emberke, akire ranezve a madarijeszto jut eszedbe, es aggodsz erte, hogy mi lesz vele ha feltamad a szel. De megis joerzes, hogy van ott valaki, aki a testi epsegedre vigyaz. Foleg mert a vasarnap ejjeli eso is bekerget egy rakat reszeget a jo, meleg, szaraz, kajat ado etterembe. Es ez mar nem olyan vicces, mikor egy tiz fos fullreszeg banda bejon es egyedul allsz a pult mogott es tudod, hogy hatul is csak ket csaj van meg egy elbenazott menedzser, akirol jobb nem is beszelni. De nem tortent sok baj, es vegre eljott a 11, zarora. Ekkor megkonnyebbultem volna, de ekkor jott az idegbeteg T (o tartotta a treninget is), es fokozodott a remalom. Halal lassan haladtunk, a szervezese a nullaval egyenlo, a hangjatol vegig fut a hideg a hatadon es nem erted miert tart ugyanaz a melo plusz ket oraval tovabb. Most a leggagyibb melo jutott, mosogatni harom medenceben, a bibis kezemmel, amire huztak egy kb, hajfestesre alkalmas kesztyut, de attol is kilyukadna szerintem...
A baguetteket kidobtak, a kezem ugy nez ki... inkabb le se irom. Ronda es faj.
Tanulsag: mint mindent, ezt is lehet jol es rosszul csinalni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése