péntek, november 18

szoval amikor nem aggodom azon hogy ferjem honnan lesz nekem valaha meg gyerekem meg hol mikor, vagy azon hogy a szeretteim egeszsegesek-e vagy betegek, tovabba hogy kerek 10 nap mulva ki kell koltoznom es meg nem latom krisztalytisztan hol fogok lakni meg kivel, meg hogyan is tovabb, akkor igazabol jol erzem magam.
szeretek itt elni, rengeteg jo dolog tortenik velem, amirol sosem irok, csak obegatni jarok ide.

szep itt, jo itt, es mar arrol is letettem, hogy a barataim meg a csalad valaha kijon ide. tulajdonkepp meg mindig sajnalom kicsit, hogy ennyire nem vonzo szamukra megismerni hogy hol elek es vajon a dac, a csakazertis, meg a valtozastol valo felelem mellett ugyan mi az, ami engem itt tart.

jo itt, mosolygok sokat, masokat mosolygasra kesztetve, meg peldaul, sutemenyt kapok, viragot kapok, torodest kapok, elmenyeket, hataraimat feszgetem es nem is veszem eszre... csak nagy nehezen.

szoval jol vagyok a panikolastol eltekintve.

es most elmegyek madridba.

vasárnap, november 13

ugy szep az elet ha zajlik.

johetne mar egy kis lecsillapodott allapot.

csütörtök, november 3

hoborogni jarok ide

virag elvtars is megmondta hogy az elet nem habostorta.
mondjuk nem is szeretem a habostortat ugy hogy meg szerencse.

jelenleg varakozas tovabbra is, a hazineni morcos lett igy 3 het alatt ki kell koltozni, es elvileg madridbba is megyek vagy haza ki tudja, meg nongyogyaszhoz is behivtak meg a fogam is faj, meg ugy altalaban nyoszorges van.

a sok bizonytalansag nem jo, meg varakozas, a jegyarak meg mennek az egig mar megint, nem is akartam hazamenni iden, barati karacsonyra vagyom, az augusztus reme meg mindig itt a vallamon.

elvileg vmi adopapir jott megint utalaom ezt eletemben nem birtokoltam semmit, nincs is dolgom semmivel es megins jonnek a papirok azt sem tudom mi ez mar, hogyan inteznek el barmit is apa nelkul fel kene noni.

aztan a frusztracio a baratok kerdese a fulemben es a kinti munkad igenyel diplomat?
es tudom hogy nem. diplomas allassal ketszer ennyit kereshetnek, nincs hitem mar magamban jelenleg menni e tovabb. es tenyelg ha tobbet keresnek ugyanilyen munkaval lenyugodnek vegre?

ez lenne a kulcs?

mar nem tudom mit szeretnek oszinten nem tudom van e ami oromet szerezne.
persze nyilvan. ideig oraig.

jelenleg haborgom, frusztral minden, megint egy olyan fiuhoz kotodom akivel sok a melo, en mar sosem leszek boldog.

aztan elszegyellem magam az egesz tetejebe, hogy halat kene adnom, hogy vannak szuleim, hogy felneveltek, hogy jo dolgom volt, es van, aztan hogy megallok a labamon, es egy idegen orszagban is boldogulok.

megis. siros a ma nagyon.