szerelmi vallomás
"ha ennyit gyúrtad a lelkem, a fejem, a mindenem
és nem mellettem leszel 97 éves koromig
letépem a lábad és azzal csaplak agyon"
hát így éldegélünk itt. edinburgh még mindig szép és még mindig megvan az az idegesítő szokása, hogy akármerre bóklászol benne, feltöltődsz hittel, reménnyel, jókedvvel, hisz ez a hely ez nem hagyhat cserben, itt sikerülhet bármi csak akarni kell.
az első hetek kemények voltak, hetente máshol laktunk, volt ahol nem volt fűtés, volt amiért fizetni se kellett csak szobalánykodni kétszer. végül utolsó pillantaban megtalálta Ricsi a lakot, ahol most is pötyögök. Igazi kis kuckó. Tetőtér nagyszoba konyha egyben, hálószoba belőle nyíló fürdővel. a környék mesés közel a belváros, park, botanikus kert tesco közel.
munka is lett hamar, Ricsi két és félhete hibátlanul teljesít, én japán étteremben mosolygok heti kétszer és holnap kezdek ott ahol Ricsi van, csak mást fogok csinálni. Valsz nem egy racket-science munka, de legalább angolom gyorsabban fejlődhet éa lesz pénz több. marketing téren megbiztattak, hogy remek referenciáim tapasztalatom van, előbb utóbb akad valami.
volt még foghúzás is. áruházban két napig moslolygás. ott vettem észre mennyi az idős ember. a második nap két drága néni is odajott hozzám, hogy mondjam meg jót választottak-e. olyan aranyosak. lehet hogy tényleg idősekkel kellene foglalkozni?
erről eszembejut egy más téma de azt máskor.
szóval ez van itt jelenleg.
félve merem leírni, jó itt. boldog vagyok.
(a bajokat szoktam főleg leírni, azzal megkönnyebülök. most nem akarok megkönnyebbülni csak archiválni, lenyomatot hagyni az első hetekről.)
maradjon így.
