hat az ugy volt, hogy visszaertem es akkor eloszor eletemben ott vart a ferfi a repteren, amikor kileptem a fotocellas ajton a sok csomaggal. mint a filmeken. (egyszer meg vartak igy, de akkor a ferfi meg nem volt a ferfim).
es akkor jo volt megint. hazavitt es fozott vacsorat, es kicsomagoltam es meseltem volna, de o szep csendben befogta a szamat es ...
aztan jott a szilveszter es az mindig jo apropo az osszeveszesre. igy en jol elmentem csakazertis karaokezni, de aztan persze mint mindig elovett, hogy ahol a sziv ott az otthon, igy ejfelre mar johnnal voltam, hogy meglegyen az ejfeli csok.
masnap lusta reggel, kave az agyban, majd telefon, hogy ebed anyunal. ajajj. menni kell. talalkozas a csaladdal. ket testverrel, masodik ferjjel, gyerekekkel, de leginkabb anyuval. setaltunk, boltot kerestunk elsejen mint jo kifogas ugye, mert hogy nem mehetek ures kezzel eloszor.... ahol bor vagy es desszert kaphato.., de hat talaltunk is es az utcaba befordulva mar nem lehetett semmi kifogasom, igy megalltam, a ferfi meg vonszolt maga utan mint egy rossz gyereket.
de elozetes felelmeimmel ellentetben egesz jol alakult. sot. amolyan boszormenyi hangulat volt. sok ember egyutt, es ontjak a hulyeseget. semmi na akkor Anna mondjad csak hogy is volt ez a megismerkedes? meg szuleid mit csinalnak meg.... semmi ilyesmi. csak beszelgettunk, kerdeztek nehany dolgot, de semmi tolakodot. meg azt se mondtak, hogy megmontam johnnak hogy ide ne hozza azt, akit nem fog elvenni felesegul. egesz biztato. folyt kov. remelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése