vasárnap, augusztus 5

a péntek éjszakáról nem ír senki...
talán nem véletlenül.

emlékeztetőül nálam annyit, hogy deja vu érzés kapott el hajnali fél4-kor a balatonparton, mikor a két hülye bement a hideg vízbe. én maradtam kint, mellettem fájtak.

a víz parton ülök hajnalban szituáció kiválóan alkalmas nagy pillanatok megélésére. albenában szerelmeset és szeretett fiú elvesztését egy időben. barcelonában a teljesen egyedül vagyok megélését. edinburghben a jó élnit.
most itt semmi könny, pátosz nem volt.
csak ennyi, ami a legjobb:
jó, hogy van múltam.
jó, hogy van jelenem.
veletek.

1 megjegyzés:

marci írta...

én írtam azé...