hétfő, augusztus 13

esküvő és hit

hallgatom a templomban a pap szavait a házasságról és közben nem merek apámra nézni. cikáznak a gondolatok; kitartani egymás mellett akármi jön is. isten ott van velünk a szükségben.
...
mert mi nem voltunk istennel, ezért történt mindez?
harag van a szívemben még mindig. már nem érdekel az igazság. csak az, hogy innen hogyan tudunk előre, felfelé lépni.
istent nem tudom anyámnak nyújtani. nem engedi be már rég.
...
ez az igen, tényleg a hű leszek hozzád halálomig igen volt? annyira szeretném hinni.
...
ave maria.
vége van és látom, hogy belé kell karolnom apámba, mert alig bírja.
akármit tett, társat vesztett. és lehet hibázott, nem egyszer, de a harminc év az csak harminc.
...
magyar nóták újra, kemény maggá válunk, cigányprímás is odaszegődik, csillog a szemünk, barát lesz mindenki a dalban.
...
reggel még a puha napfényben gördülünk ki a kapun és énekelünk rendületlenül.
...
holnap megnézem a templomot a feneketlen tónál.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A hitről tudok beszélni, ha szeretnéd...