és nem tudom mi lesz.
de most régóta először nem zavar.
és láss csodát, nem is egy szög bújt ki a zsákból.
gy-vel hosszas beszélgetés történt, nem tudom helyükre kerültek-e a dolgok, elmondott-e mindent őszintén, de én azt gondolom :) ott, akkor pontot tettem. nem játszani való lány vagyok, még ha kacér, akkor sem. és mivel, ha kacér, akkor ezt kapom, így nem lesz több kac.
írnék megint a fiúról, de most már valahogy nem találom a hangot.
meg közszemlére sincs kedvem tenni.
hirtelen felindulásból hazaút, fogam fáj nagyon. menedéket lelek zsunál, ahol másnap 3 kisember tölti be a házat. mit házat az egész strandot is. csobbanok két év óta először, a megnyugtató morajlás a fülemben a lélegzetem ritmusával együtt zúg, fájdalom fogamban és a szívemben enyhül.
egy ölelés anyámmal, mely új reményt ad, de nem merek már hinni.
fogamban tegnap óta már csak a semmi fáj.
épp kockás sapesz, pöttyös blúz, szoknya és tűsarok rajtam, - bár női mivoltom a szakadt farmerben is létező - ezúton köszönöm a bókokat. ;)
ami a legjobb mostanában, hogy fülemben a hangjával alszom el, és elringat éneke és a gitár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése