hat valami ilyesmi van most.
anno a vege fele ricsi a vitak alkalmaval a fejemhez vagta, hogy nekem meg egy nyomorek almom sincs.
tulajdonkepp igaza volt.
a kerdes az, hogy van-e csak elfelejtettem, illetve barmikor gyarthatok-e ujat, vagy en egyszeruen az a fajta leany vagyok, aki boldog attol, ha azt teszi, amit elvarnak tole, es a boldogsag merteke a megfeleles minosegetol fugg.
egyik megoldas sem rossz csak legyen kimondva vegre.
most izlelgetem a varost, az eletem itt egyedul, nem felejteni akarva, nem megmutatni, egyszeruen lenni itt. sosem irtam meg rendesen a bejegyzest arrol, mit is jelent nekem edinburgh. talan majd egyszer.
----
remiszto az, amikor ugy erzed, hogy erted, miert tortent ami. es megerted a masikat, a cselekedeteit es elfogadod azokat, es akkor hopp megnyilik egy pillanatra egy eddig sosem latott szedito melyseg es fogalmad sincs ki az az ember, akit nem reg meg oleltel. es ebben nem az a remiszto, hogy nem szep, amit lattal, hanem az hogy eddig miert nem lattad, es hanyan vannak meg igy a vilagban, bezarva teljesen.
----
sokkal egyszerubb lenne a vilag ha a rejtegetett belso enunket jobban kiengednenk, vagy legalabb a lathato felszini resz kozelebb lenne a valos onmagunkhoz.
----
szepen csavarja a szot a sokat latott vandor, es melyenszanto es megnyutato lenne, de a hazugsagaibol mar nem mossa ki semmi tobbet, a hire megelozte. es bar szep a mese, hamisan cseng meg az is e szajbol.
talan mar tudja, hogy futhat idorol idore uj vilagba, uj varat epiteni, de mind osszedol idovel, hisz semmire epulnek, hazugsagbol, sziv nelkul.
a tortenetek halkulnak en hallgatom, aztan az este vegen egy pillanatra leteszi az alarcot es nem latok mast csak egy vegtelen megtort es faradt embert. nezek ra szotlanul, majd nyulnek, hogy gyengeden megszoritsam a kezet bizalmat adoan. erintesemtol megrezzen es hopp fent az alarc ujra, es egy ujabb hangos mese kezdodik egy tavoli tajrol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése