hanem, hogy zavar.
nem tudom mikor érem el azt a szintet, mikor nem hagyom, hogy nehezen megszerzett pillanatnyi egyensúlyom, boruljon csak mert valakit legalább annyira nem érdekelek mint ő engem. ergó én keresztül nézek rajta, ő meg csipog másoknak, hogy ez derossz, de arra már nem veszi a fáradtságot, hogy átlásson a felszínen.
mások meg megintcsak.
dehát mint írtam volt többször e oldalon: dobozok a fejekben.
nehéz átkerülni egyikből a másikba.
2 megjegyzés:
Nem látszol köcsögnek, ennyire nem egyszerű ez. Csak mindenkinek vannak korszakai.
nekem 26 éve tart.
Megjegyzés küldése