kiderül ami.
festésóra, szóban... ki látott már ilyet. jó környezet, bár pincében festeni... no mindegy.
esőben sietés, talponállóban szilvásdiós rétes, teával isteni.
vásárlás a benemlépekoda világban.
elkések kétésfélórát, katalány nehezen enyhül, de a gyűrű talán elringatja. egyből bele a lecsóba, pohár sör már a kézben és jön a beszélgetés. hirtelen rólam kezd szólni és érzem pszichobubus belelát már.
(közbevetném, hogy tök véletlen tesóm is megjelenik, majd gy is és a tény, hogy jóideje átlag napi 3 órákat msnezem valakivel. ennyit a szeretteire se szán az ember, mondja ő. hm. ez némi vitát kavar...)
a 24. percben megtörténik a kérdés, amire csak a game over felirat villog az agyamban és minden nyomorom kulcsa. a szerelem kapszulájának története.
üröm az örömben, hogy mikor megvan a kulcs és megosztanám, már nincs kivel.
kerestem a kincset, de közben nem figyeltem a kanál vízre.
kalapok, rózsák az asztalon hangulat ér hajnalban.
3 megjegyzés:
szerenyen csak annyit szeretnek megjegyezni, hogy bar tudnank szanni a szeretteinkre napi 3 orat. szannank mi, mindannyian, de hat hany szerette van 1 embernek?, es az akkor hany ora is osszesen?
es meg annyit, hogy orulok, hogy tegnap este az a 3 ora velunk toltodott, megha mi nem is vagyunk mindannyian a szeretteid. :)
örültem én is. legalább kilyukadtam vhova.
és a többi maszlagot meg felejtsd el.
Megjegyzés küldése