valahogy átlendülök a "sötétben bebújok a farmeromba, pólómba és kisietek a buszig" szakaszon. aztán már csak az van meg mikor száguld a vonat a hajnali derengésben. ilyenkor nyugalom és jó könyv van. aztán újra ébredek itt debrecenben és keződik a nap.
mintha az a szelete a napnak eltűnne a tegnap és a ma között.
3 megjegyzés:
Bírod még?
valahogy átlendülök a "sötétben bebújok a farmeromba, pólómba és kisietek a buszig" szakaszon. aztán már csak az van meg mikor száguld a vonat a hajnali derengésben. ilyenkor nyugalom és jó könyv van.
aztán újra ébredek itt debrecenben és keződik a nap.
mintha az a szelete a napnak eltűnne a tegnap és a ma között.
Értem, párszor én is szívesen átélném, különlegesnek tűnik...
Megjegyzés küldése