lassuk csak:
1. megvettem a budapest houston jegyet ket fore.
de nem en utazom.
csak remelem, hogy en is fogok es most majd nem kell ketszer venni a jegyet.
2. most lenne a hazaviszem johnt bemutatni nyaralas.
de ehelyett nyaral valahol nelkulem.
3.nincs mas hatra minthogy hazamenjek es nyaraljak egyet en is.
most per pillanat nagyon siros a kedv.
de menetrendszeru. es megint nem ertek semmit abbol, amit nem is kell erteni csak leszarni, de tudjuk hogy en olyat nem tudok, es dobog a kicsi sziv. kis onzo gyerek vagyok megint, mert mi az hogy utanam is van elet, ugye. ej, lama bacsi ertem en, de most nagyon nem akarom erteni megint, meg elfogadni. nem. csak megmondani, hogy akkor tulajdonkeppen mit is gondolok, a nagy szavakrol, az akarasrol, a kiabrandulasrol, a fuggosegrol, a korrol, a felelmekrol, a tarsadalom rank nyomta belyegrol es arrol, hogy nem szeretem ha valaki gyavabb mint en.
ha azt irnam hogy fcuk yourself if you can az nagyon nem lenne szep?
remelem lesz otthon sok kakao meg szuloi ol, es bolcsesseg, meg barati hadjad azt. hagyom persze. hagyok mindent, meg mindenkit. ebben mar jo vagyok.
igazabol ez mar megint a sajat siratasom. de szabad azt neha? es miert jon ez elo ujra meg ujra? nem lehet sebtapasz elo ratesz, aztan mire leesik mar be is gyogyult?
najo. igyekeztem volna kijonni ebbol valahogy mosolygosabban, amolyan hej, de jo hogy utazom, de elveszett a jokedv, es sajnos mar azt is leszarom, mi kerul a borondbe. nem akarok tovabb boldog, jokedvu, mosolygos, elettel teli, vonzo fiatal no lenni, aki vicces meg okos is tud lenni, es aki megold, megvesz, elintez, osszehoz.
igazan nem. mert az nem vagyok. mondhatja barki, nem erzem. masok szemeben is csak egy lany akarok lenni, aki tele van hibaval, ugyanugy mint barki mas es akit ha megolelnek oszinten gondoljak es nem csak egy ideig oraig, hogy ne erezze, valamit nagyon elbaszarinthatott korabban, hogy most ennyire elvesztette a hitet magaban. nem. sosem lesz jobb. addig nem amig nem kecmergek at ezen az onsajnalattal teli mocsaron, amin mindig felulemelkedek idorol idore es akkor jo meg nem kell beszarni es egyebkent ez az erzes van tartosabban ha oszinte vagyok, de megis amolyan legures ternek erzem azt is sokszor. meg aztan csak sikerul visszapottyani megint. talan ezert csinalom. hogy ne legyen legures a ter.
leszarok mindent allapot van. nem akarok mar semmise lenni. se kozgazdasz, se marketinges, se valami haj de jo, se anya, se szereto, se barat, se tisztesseges ember, se semmi.
miert ilyen lassu az eszjarasom ha fontos dolgokrol van szo?
no jo, asszem ezt meg ragozhatnam de minek. elmegyek haza, kiulok a bekasto partjara es egy hetig meg sem mozdulok. es nem valaszolok semmifele, na akkor most mi lesz idiota kerdesre. es nem szervezek semmit, hogy kivel, mikor, meg hol, es miert. aki akar jon es megnez. ha nem, az sem baj. szeretek en mindenkit, de most jajj van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése