péntek, március 27

titok

először érzem azt, hogy nincs kivel megosztanom őszintén valamit.
furcsa, nehéz, nyomasztó.
nincs cinkos, akivel ketten őrizzük.

de nem kellenek a kéretlen aggodalmak és tanácsok többé.

marad a mindegy mi lesz, "creepy" állapot.

2 megjegyzés:

David Birkas írta...

Mondd el.
a beleszólásról ez a véleményem:
http://www.sarok.org/users/birka/m_196746/

macs írta...

köszönöm.

nem mondom, mert mondtam eleget, és kibaszottul elegem van, hogy mindenki olyan kurvaokos. még az is, akiről szólna ez az egész.

okoskodik mind. ahelyett hogy mennénk hegynek, erdőbe látni, lépni, beszívni. esténként csendesülősre. és hogy az ölelés tényleg ott és akkor-ról szóljon. és hogy tudom, baráttal értékes percet töltök, mit percet, órát.

itt maradtam helyben, bénán, döntést hoztam, de nem akarom vállalni. így maradt ez. sodortatva lenni, üveges szemmel lézengeni, amíg megint értéket nem szagolok. és partot érek ismét. mikor hol mindegy.