tegnap este hihetelen hiszti picsogás, idegösszeroppanás szélén táncolás után beestünk vizsgára.
le se akartak osztályozni. aztán mondtam, hogy jó, értem hogy most én vagyok a rossz, de hamár az elmúlt 5 nap ezzel küzdöttem, szakmailag mondjanak már vmit.
és mit mondtak? hű. aki régóta olvasóm, sejtheti. a régi lemez. komolyan, ha annyi ezresem lenne, ahányszor ezt hallottam már rég nem kéne a megélhetésen agyalnom.
"magában több lenne. nem tudnak eligazodni rajtam, mert néha szép dolgokat viszek, néha meg rettentően nullát. ha nem foglalkozok vele, nem tanácsolják a folyatatást."
kábé ez a lebaszósdi hangult ment, majd a konklúzió az lett, hogy lenne értelme foglalkoznom vele, így heti egy estét még járok a köv félévben.
a legkirályabb az volt ahogy a mumus tanár félvállról rápillantott a tervekere, egy ujjal megpöckölte a prospektust, majd aszondta, hogy hm. a legjobb elsőterv amit eddig látott. - meg volt sértődve de nagyon.
a lényeg: megmarad a suli, örömködés, de szabadság is lészen.
irány a tornaterem, a jó vacsik bartátokkal, normális pihenés.
feltöltődés mosolygás akármi :)
dejóezdejó!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése