vasárnap, július 29

lábjegyzet

"ertelek altalaban, de nem konnyu smaci-kedved osszegyurni melyerzesu melankoliaiddal." mondotta gy.

nem hittem volna, hogy csipásan alkotott 3 perces bejegyzésem ekkora hullámokat kavar majd. a smaci kedvem pedig az enyém. az is én vagyok.
egyébként pedig a hangulat arról szólt volna, hogy burokban vagyok érzelmileg, mert szeretve vagyok és nem számít semmi fizikai dolog, csak meleg szívvel megyek az arctalan tömegben. és a tömeg nem tehet hozzám, és el se vehet tőlem semmit.

mindegy ezt én éreztem és értem csak.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

erdekes. olyat, olyanokat es ugy irsz, hogy ujra es ujra elgondolkodtat. majd tobbet is talan...