szerda, július 4

elképedtem

itt ülök kb. 24 perce és nem találom a megfelelő szavakat. sokmidenre nem.
pl. arra ami folyik dubaiban.
gy és haboskóla ott jártak és egy töredékébe belepillanthattam. félelmetes, érthetetlen, ennyi pénz és erre... köszönöm fiúk, és jó, hogy itt vagytok megint.
az est folyamán a vörösbor néhányunkat átöltözésre kényszerít, amit én cseppet sem bánok. tulajdonképp a hugica ruhásszekrényében való turkálás lehetősége csábított, mikor kértem egy takarót és maradást. na meg a reggeli kakaó. ;)

aztán arra sem, hogy mesélek egy fiúról, akin régóta először éreztem valamit. iszonyat sebességgel kezdett érdekelni.
és igen. itt jön a kaki. mert mielőtt szárnyaltam volna, lapot adtam (?) és kaptam. nem igazán értem mi a tosz és milyen lapok.
nem tudom mit hittem, de azt hiszem minden okom megvolt örülni.
per pillanat ezt érzem: fáj az arcom, rámbaszták az ajtót.
sírni volna kedvem.

aztán eszembe jut, hogy ácsi. már szárnyalni van kedvem. és bár fojtogat csalódottság, de jó úton járok ez biztos.

Nincsenek megjegyzések: