kedd, május 9

Highlanden voltam

franciafiuval es ket leannyal. Az ido a nyarban elromlott, akkora kodben indultunk, hogy nem lattuk a North Forth Bridge tetejen sem, nemhogy a vasuti hidat. Engem ez egyebkent nem zavart hisz harom ora alvas utan a tejfeher takaro pont illett a hangulatomhoz.
Aztan lassan feljebb szalltak a felhok, de a Nap nem birt veluk. Akarhogyis, a Felfod szep.
Kishazak toveben narciszok, juhok barikkal, kocos tehenek. Patakok, hihetetlen sziklakkal, folyok, tavak, dombok, havas csucsok. Viktoria kiralyno nyomaban es...
Huh ez egy kicsit csopogosre sikerult. Az igazsag az, hogy barna-zold fu mindenutt, rajta legel ami, az egen vastag felhoreteg, hogy meg szurkebb legyen minden. Es vizes a fold, a topartja meginkabb, no meg az ut is. Na ez a Highland. Elsokorben. De meg igy is bejott.
A vilag legkisebb whisky kifozdeje vicces volt. 3 ficko gyuri a dolgot, illetve ketto mert egy a menedzser. Elkepeszto lehet nap mint nap olyan dolgot csinalni, amit nem latsz majd tiz evig.
Ki tudja hol leszel tiz ev mulva?

Hihetetlen kastelynak meg a hihetetlen parkjaba nem jutottam be, de a romos barakba igen, az allatpark bezart, de ilyenkor mindig karpotolnak az uttalan utak. Es azok jok.
Ram is szallt negy kis fekete pajtas, majd a fraszt kaptam toluk masnap reggel a furdoben. De mar nincsenek rajtam hala a nemannyira hozzaerto, de kedves noverkenek. Meg negyven nap es kiderul, hogy van e lajmkor vagy sem. Tudom. lyme.

Nincsenek megjegyzések: