a valodi bajokrol, mert elfaradt az agyam aggodni.
na mostmar sok lesz itten, veletlenul meglattam a supervisorom fizeteset, kiderult majdnem ketszer annyit keres mint en, de egesz nap a lanyaval vitatkozik a telefonon, meg a baratjaval koketal, meg a testeverel, apjaval, a bankkal, a telefonszolgaltatoval egyezkedik, agyat vesz, autot vesz, testverenek hazat es lakashitelt intez, es nem tudja hol van gent, meg azt sem hogy ha a tablazata gbp-t konvertal at eurora meg usd-re, akkor mit kell csinalni, hogy euro osszeget usdben lassa...
elmehet a feszkes fenebe az ilyen.
es elmehetek en is, mert mindig csak mondom, hogy nem leszek kerem halkan morgos es semmit nem tevos elegem van leanyka. csak hajtogatom a nagy igazsagokat, hogy ha nem tetszik valami valtoztass, cserelj allast, lepj ki a langyos viz vagy mergezo kapcsolatodbol, epitsd le a verszivokat, fordits idot, figyelmet a szeretteidre, akar melletted vannak, akar nem, torodj magaddal is, de ne legy onzo.
de ettol fuggetlenul megis a nagy tobbseg (de leginkabbb en), morcog aztan hazamegy a parjahoz, mert megis csak jo az, meg semmi sem tokeletes, meg rossz napom volt, meg legyek halas azert amim van, satobbi satobbi. szerintem baromi nehez meghuzni a vonalat, mi az ami mar megalkuvas es mi az, ami alkalmazkodas az adott helyzethez.
tudjatok tul sok az okossag, es en minden helyzetre tudok valami nagyon okosat ellene vagy mellette mondani. de a vege mindig az hogy valami nem jo, es nem tudom miert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése