eddig makacsul eltoltam magamtól a gondolatot miszerint vannak nálam fiatalabb, talpraesett emberek, akik majdan veszélyt jelentenek rám nézve mint munkaerő és mint nő.
ebbéli aggodalmam mértéke azonban a napokban radikálisan csökkent és már nem zavarnak a fiatalok. legalábbis nem ezért.
----
a ZP-ben kortyolgatva a sörömet néztem a zömében épp a ballagáson túlesett lányokat. katával megállapítottuk, hogy mint kis rovarok zizegnek, vihognak. pont emiatt meglepő, hogy egy ritmusosabb számra felpattannak az asztalra és az előbbi kis szemüveges rovarka lapdance táncosnőt megszégyenítve vonaglik. és eztután ismét teljessé lesz a kép, ahogy egy fickó közelebb lép és megszólitja, ismét előtör a vihogi, semlesütő icipici szürkevagyok kislány. és bár tökéletes a smink, a frizura, valami hiányzik, ami e lányokból női egyedet varázsol.
-----
ma reggel a buszon két igencsak ambíciózus egyetemista - á nem, max fősulis lányka társalgott eképpen:
- a bátyám mesélte, hogy milyen gyökér emberek mennek interjúzni. nagyon gáz. meg se tudnak szólalni... odaadta a srácnak a telefont, hogy adja el neki, az meg csak nézett. nem tudnak ezek lószart se.
- ja igen, gáz. na majd mi.
- meg a bátyám kivesz most egy irodát, rendes irodaházban - hatásszünetet tart - 100-ért. és bár kisebb lesz az egész mint ez a busz, de lesz külön szoba órákat tartani. az árban benne van a telefon, az ingyen üdítő, meg van még benne minden lószar.
-hű vegyünk ki mi is egy olyat.
-mit? irodát? oké, az király lenne. és majd mi megmutatjuk hogy kell ezt.
oké. mutassátok.
az ilyen és hasonló esetek miatt nem aggódom már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése