foszlányok

az idő csak folyik. ezért megengedtem magamnak női mivoltomból eredően egy kétségbeesést.
ez odáig vezetett, hogy tegnap cigivel! a számban macifröccsel a gyomromban rohantam a busz után, ami majd elrepít a koncertre.
iszonyat jó volt. harmadik sor, utolsó sor egyre ment.
gátlások, parák oldódtak, talán túlságosan is.

így higgyek a szerelemben? ejj-ej.
lehet, hogy az. csak az egó ismét felülkerekedik és a "hozzunk ki minél többet egy életünkből" győz.

kérdés milyen gyakran történik mindez, és meddig tart a kábulat?

...úgy a jó, ha nincs semmi rizikó,
üres a szív, de hajt még a libidó..

...annyi minden bajjal kell még megküzdenem
plusz még itt van a nyakamba varrva
egy lefejezett szerelem...

...lehetne bársonyos minden éjszaka
de Isten ostoroz, s hajt a vér szaga.
hiába menni kell, a csengő csilingel...

megyek ide és megyek oda,
lassan eljutok valahova,
de ha nem, hát az sem érdekel.,

kemény a ma reggel.