kerestem egy kepet. elkavirnyaltam egy regi mappaba. a szokevel vagyunk szembefenykepezve kismillioszor. csak pergettem a fotokat es neztem az arcunkat. szepek. o szakall bajusz :) en kiengedett hajzuhatag. boldog vagyok.
akkor nem lattam magam ilyennek. se szepnek, se boldognak. miert?
nem tudom miert tortennek ilyen dolgok, de hiszem, hogy oka van es visz valamerre.
ezen felbuzdulva meg megneztem egy rakat kepet.
tesomrol is. iszonyat hogyan valtozik arcunk az idok viharaival, mikozben ugyanaz marad.
az embernek fazont kell valtania, hogy szembenezhesen multbeli onmagaval?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése