csodálatos.
a hétvége két napja alatt előjöttek olyan élmények és kapcsolatok, melyek szerepét megélve a saját képem darabjai mozdulnak helyre.
mákom van, hogy elkezdtem játszani. megkérdőjelezhetetlen, hogy jó úton járok. jó ez nekem na :)
....
reggel van. összegyűrten ébredek, fejemben a legutolsó élmény, mikor shannon megint elment, megint nem értettük egymást és megint nem mondtuk el, amit már rég el kellett volna.
az, hogy miért nem hallgatja meg az egyik fél a másikat talány. nem akarja, nem tudja, fél hogy mit hallana. a kimenet szempontjából az ok lényegtelen.
megyek, fogmosás, öltözés, csoki kikészítése gyurkabácsinak, és irány az utca, ahol együtt hömpölyöghetek az azt sem tudom mit akarok ki vagyok és hova megyek tömeggel. valahogy ez ma nem zavar. sőt. a háromórás alvás ellenére jobban vagyok mint múlt héten végig. drámajátékot mindenkinek receptre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése