csütörtök, január 18

hogy emlékezzek

hétvégi őrület, pénteken vacsora főzés cukorral de nagyon, utána álmodozók, szombaton zavarás ezerrel, nem tudom miért nem léptem le hisz pittyegett a belső riasztóm rendesen. meglepetés telefon, aztán szimpla borozás lányokkal, akik kedvesnevetnek. utána nekik régijóbarátok nekem újismerősök, kiváncsi szemek rámszegeződnek. kócos tépős fiú rajzol az alkaromra és tud nézni nagyon. múlt képei kisértenek, be-bejön egy rossz gondolat. szomorú leszek mert megcsap a kirekesztettség szele. így lett. így döntöttünk. játszhatom a mártírt, de én nem akartam látni. most meg ő nem akar.
megrémít a gondolat hogy regmúlt szerelem beporozódhat annyira, hogy nem marad más utána csak a közöny.


végül jól döntöttem és martinfiúval elmegyek a WB-be. az úton jót beszélgetünk rossz gondolatok már el is szálltak így kellőképp jól tudom fogadni tesómat amint becsípet mosolyával (már tudom hogy megy ez a csajoknál:) kattingat a tömegben. új évet ünnepel.
oldódom én is, még régebbi múlt (gy) felvillan, de valami felemakkorcsajszival próbálkozik. legyen. a táncosok egymásra akadnak, mármint én meg egy gonoszmanóarc, aki nagyon csúnya, viszont táncolni jól tud. gátlástalan ribanccá vezető út göröngyös. de komolyan.
a női mosdóban helyes fiú ül a kagylóban. tesóm, jó trükk: állon csókolás. elsőre.
ott hagyom, mert kint van, akit látni szeretnék, de alig lépek ki az ajtón elkapja a derekam egy mosolygószemű olasz és csak visz. erre (gy)is felkapja a fejét. erről csak annyit, hogy volt tizen-x éve arra, hogy tényleg törődjön velem, ne csak mikor épp nincs senkije. klasszikus más játszik a játékommal effektus vagy csak mert nekem összejött neki meg nem.
a csillagok állása, meg tesóm becsajozása eredményeként kényszerpályára került a hol alvásom kérdése.
kaptam finnom pastát hajnal 5kor.
reggel korán kelés, vonat szőkefranciafiú meg gyancs. élményfürdő, termál, minden ami kell. este alvás, hétfőn meló, vonat, szőkefiú, kedd interjú szőkefiú, este suli, majd alvás, ha nem jönne (gy) és kérdezne ki minekt a szombat éjszakáról.
jó beszélgetés, filmek, van még elég, amit látnom kell.
szerda eltelik rendesen a homlokommal verem a billentyűzetet. este teázás mellett munkahelyi dolgok kipuffogása. legközelebb nem menekül és meséltetem másról is.

fejezem mert már így is hosszú ez a bejegyzés. és igazán nem volt részletes.

a múlttal meg akár (gy), akár más megküzdünk. csiga is ha békén hagyják. ez neked szólt tesóm.


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ok, legközelebb beszéljünk másról is :)