feladat bevállalása. mint mindig, éjjel nyomom, segítségem is van, meg palancsinta hozzá.
igényességem megint előtör, így nem megy gyorsan. de fejemben a kiszabadulás lehetősége, így van mi hajtson. hajnali fekvés és hajnali kelés. utolsó simítások, aztán irány a busz és délmagyarország.
kétésfélóra múlva már sarkadon vagyok. nyitottszívvel várom mi történik. újabb találkozások, emberek, melyekkel azonos vagyok és mégis egy világ választ el tőlük.
az erkölcs mindeféle oldalról körbetáncolt e néhány nap alatt. elbizonytalanodtam, hogy talán én vagyok túlontúl kocka, de nem. fejemben a gondolat, hogy egy olyan kultúrkör közepén ülök, ahol egy idegen mindenfelé keresztrefeszített embert látna, ha idecsöppenne. ugyanez az idegen kicsit délkeletre ölelkező alakokat találna a templomok falán.
alapvető értékek mentén haladva mellém szegődik a kérdés, gyökereim determinálják, mi a jó és a rossz?
de mi történik, ha a gyökerek már nem mondanak nekem semmit?
gondolatok ébredtek rendesen. de végük még koránt sincsen.
mindenesetre most megyek és egy postán befizetek, hogy aztán valaki, valahol kiállítson rólam egy erkölcsi bizonyítványt...
ui: életem első festménye ott figyel valahol délen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése