még anno egyetemistaként foglalkoztatott a téma, miszerint milyen igazságtalan is az, hogy a nőknek önmegvalósításra sokkal kevesebb idő jut, mint a férfiaknak. felébred az anyai ösztön, vagy kifutnak az időből... az ok mindegy, de akik lassan érő típusok, azok lehet elmulasztják önfejlődésük azon szakaszát, amikor a ki is vagyok én és a mi is az én legfőbb alkotó tevékenységem kérdésekre megtalálják választ és könnyedén csusszanak bele a gyermekeim az én fő műveim gondolatkörbe.
erről és hasonlókról anno cikkeket akartam írni, de azóta már rég elmúlt a hév.
egészen tegnapig.
eddig is valahol ott motoszkált bennem, hogy igen volt vmi, hogy minél előbb kellene szülni, de igazából nem figyelek rá, mert ez régi hülyeség, meghogy már kitolódott a korhatár, különben is nem időre megy ez, hanem ha megvan az aki, ha van hova, és legfőképp felnőttem valamilyen szinten és nem a gyerekemen élem ki gyermeteg nemönmegvalósításom hiányából eredő léleknyomorgatást.
na igen ez mind szép és jó, de a tegnap mojj szájából elhangzó pillekönnyű mondat, mely valójában a nőgyógyász kíméletlenül őszinte válasza arra vonatkozóan, hogy mikor is kéne szülni - szöget ütött a fejembe:
30 előtt az elsőt.
azt hittem ezt lerendeztem egy jóidőre, de csak foglalkoztat a csudaöljemeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése