még mindig itt van a fejemben a pillanat, mikor egyik este indultam haza. le az aranyjánosi metrómegálló mozgólépcsőjén. bevillant, hogy dejó lenne hogy mikor hazaérek ott feküdne az ágyon és várna.
félkézzel még húzom ki a zárból a kulcsom, de már rúgom le a cipőm, ledobom a táskát, irány a szoba, és ráfeküdnék a mellkasára.
és csak lennénk.
mostanában lenni szeretnék leginkább.
4 megjegyzés:
FÉRFIvel lenni.
csupa nagybetű? nem, nem ez a lényeg. az otthon melege inkább.
a csupa nagybetű csak a nyomaték kedvéért...
nálam, itthon sincs meleg:S hm.
folyt?
Megjegyzés küldése