tűnődéseim 3

furamód jól érzem magam.
(kivételt képez ez alól a bátyám baszogatása, mert rendetlen vagyok - így igaz, de igyekszem! komolyan. ezen felül azon esetek, mikor rám zuhan az a bizonyos kimaradok vmiből érzés. okai valahol fellelhetőek gyermekkori traumáim közt, infantilis szeretetkapcsolataimból kiindulva biztosan. de gondolom ez is kinőhető. és a régi egy-két napi görcsölés ezen mára már kábé 5 percre redukálódott. az pedig, hogy rosszul esnek dolgok, hát na. van ilyen. van, aki elfelejtett és van, aki sosem fog. és a legszebb, hogy ez utóbbiakról lehet nem is hallok többé. persze nem mintha nem szeretnék.)

szóval nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, mely változást hoz, vagy a változás már elkezdődött és egyszerűen tényleg jól vagyok.
azon kapom magam egyre többször, hogy mosolygok. és akkor eszembe jut, hogy hogy merem jól érezni magam? megint építek egy világot. remélem ez nem álomvilág lesz mint az előző. és az igazság az, hogy legalább annyi gond vesz körül mint eddig, de egyszerűen elfáradtam aggódni, és szomorúnak lenni.