vicces volt, mikor titoktartási nyilatkozatot íratott velem alá egyik legnagyobb ügyfelünk, hogy a kampány elkezdéséig, senkinek egy szót se az üzenetről. még valami 3 év felfüggesztett-ről is mintha hallottam volna.
ez komoly. ...
de elnézve az ügyfél talpraesettségét kommunikáció ügyben, nem tudom miért lepődtem meg azon, hogy mára az összes valamirevaló hírportál lehozta a frenetikus, hipertitkos bejelentenivalót.
így nem tudom miért kell a vértpisilünk, annyira tervezzük kutyafuttában, titokban a tuti kampány egyetlen mondatos üzenetét, amit már mindenki tud.
no komment.
ha elvisznek kihallgatásra, nem én voltam.
vasárnap, szeptember 23
a hypo íze
is megvolt szombat reggelén.
a háromgyökerű fogam idegeinek kicibálása érzéstelenítés nélkül még csak hagyján. mert azt tudom, hogy addig fáj, amíg hozzáérnek, ha nem piszkálja, nem fáj.
no de a fertőtlenítés kérem. nekem az tett be. már a szaga se túl jó, mikor a szádban kotorásznak hypo-s fecskendővel, hátmég ha bénázik a doktorbácsi és szépen lecsepeg a nyelvedre. hiába öblögetsz.
blaaaa.
pont olyan a milyennek képzeled. sós, mar.
a háromgyökerű fogam idegeinek kicibálása érzéstelenítés nélkül még csak hagyján. mert azt tudom, hogy addig fáj, amíg hozzáérnek, ha nem piszkálja, nem fáj.
no de a fertőtlenítés kérem. nekem az tett be. már a szaga se túl jó, mikor a szádban kotorásznak hypo-s fecskendővel, hátmég ha bénázik a doktorbácsi és szépen lecsepeg a nyelvedre. hiába öblögetsz.
blaaaa.
pont olyan a milyennek képzeled. sós, mar.
szerda, szeptember 19
*missing text*
elég durván problémát okoz, amikor a kommunikáció 93%-a írásban történik.
így történt, hogy a konklúziók éjjelén két egymástól teljesen független eredmény született az 1742 km-re lévő fejekben.
így történt, hogy a konklúziók éjjelén két egymástól teljesen független eredmény született az 1742 km-re lévő fejekben.
fenét, mert...
kiderül ami.
festésóra, szóban... ki látott már ilyet. jó környezet, bár pincében festeni... no mindegy.
esőben sietés, talponállóban szilvásdiós rétes, teával isteni.
vásárlás a benemlépekoda világban.
elkések kétésfélórát, katalány nehezen enyhül, de a gyűrű talán elringatja. egyből bele a lecsóba, pohár sör már a kézben és jön a beszélgetés. hirtelen rólam kezd szólni és érzem pszichobubus belelát már.
(közbevetném, hogy tök véletlen tesóm is megjelenik, majd gy is és a tény, hogy jóideje átlag napi 3 órákat msnezem valakivel. ennyit a szeretteire se szán az ember, mondja ő. hm. ez némi vitát kavar...)
a 24. percben megtörténik a kérdés, amire csak a game over felirat villog az agyamban és minden nyomorom kulcsa. a szerelem kapszulájának története.
üröm az örömben, hogy mikor megvan a kulcs és megosztanám, már nincs kivel.
kerestem a kincset, de közben nem figyeltem a kanál vízre.
kalapok, rózsák az asztalon hangulat ér hajnalban.
festésóra, szóban... ki látott már ilyet. jó környezet, bár pincében festeni... no mindegy.
esőben sietés, talponállóban szilvásdiós rétes, teával isteni.
vásárlás a benemlépekoda világban.
elkések kétésfélórát, katalány nehezen enyhül, de a gyűrű talán elringatja. egyből bele a lecsóba, pohár sör már a kézben és jön a beszélgetés. hirtelen rólam kezd szólni és érzem pszichobubus belelát már.
(közbevetném, hogy tök véletlen tesóm is megjelenik, majd gy is és a tény, hogy jóideje átlag napi 3 órákat msnezem valakivel. ennyit a szeretteire se szán az ember, mondja ő. hm. ez némi vitát kavar...)
a 24. percben megtörténik a kérdés, amire csak a game over felirat villog az agyamban és minden nyomorom kulcsa. a szerelem kapszulájának története.
üröm az örömben, hogy mikor megvan a kulcs és megosztanám, már nincs kivel.
kerestem a kincset, de közben nem figyeltem a kanál vízre.
kalapok, rózsák az asztalon hangulat ér hajnalban.
metál és én
köszönő viszonyba se.
eddig. most, hogy megmutatta a számára fontosakat, hallgatom.
te ez nem is rossz.
tombolás hiányzott volna eddig?
fenét.
eddig. most, hogy megmutatta a számára fontosakat, hallgatom.
te ez nem is rossz.
tombolás hiányzott volna eddig?
fenét.
vasárnap, szeptember 16
hétfő, szeptember 10
szombat, szeptember 8
ótvar felirat
a kórházban rámszakadt a tegnap éjjel elkezdődött igazságok plafonja. mint ilyenkor a lehető legjobb megoldás, az egyedül lenni bekapcsolt. vitt a spirál le a lépcsőn, le a gödörbe, és ott ültem megint egy fa alatt. néztem a homokos foncsorodó leveleket, melyek újra meg újra előtűntek két könnycsepp közt.
gáz. még mindig itt járok. nézem a cipőmre magukat felküzdeni próbáló bodobácsokat és egyszerre tolul elő minden bántásom, szúrásom, ölelésem, de tudom... elég. nem csinálhatom örökké ezt. menekülni. küzdeni.
igaza van annak, aki azt mondja, hogy aki nem fogadja el magát, mást sem tud igazán.
felnézek és a koszos falon egy ótvar felirat ordítja az arcomba "fogadd el, hogy szeretnek"
ilyen nincs. ezmilyenmár.
gáz. még mindig itt járok. nézem a cipőmre magukat felküzdeni próbáló bodobácsokat és egyszerre tolul elő minden bántásom, szúrásom, ölelésem, de tudom... elég. nem csinálhatom örökké ezt. menekülni. küzdeni.
igaza van annak, aki azt mondja, hogy aki nem fogadja el magát, mást sem tud igazán.
felnézek és a koszos falon egy ótvar felirat ordítja az arcomba "fogadd el, hogy szeretnek"
ilyen nincs. ezmilyenmár.
szerda, szeptember 5
a vásárlás örömei
már a hatodik puccos boltban próbálgatok, hogy a "csinos" vonalat megközelítse ruhatáram egy apró része, mikor a kezembe adnak egy kockás csípőnadrágot. olyan puha az anyaga, hogy már imádom. könnyen feljön, nem szorít sehol, esése tökéletes. a lány bekukkant a függönyön át, "hogy na, hogy áll?" majd arcára fagy a kérdés.
látom, hogy ez nem szólhat a fenekemnek, de akkor mi van?
megfordulok és akkor meglátom a csodát, mely már délután óta ékesíti bőrömet. a tükörből visszavigyorog a keresztcsontomon figyelő rózsaszín cicafej, melyet katalány alkotott sokadik üresjáratunk alkalmával.
no komment.
látom, hogy ez nem szólhat a fenekemnek, de akkor mi van?
megfordulok és akkor meglátom a csodát, mely már délután óta ékesíti bőrömet. a tükörből visszavigyorog a keresztcsontomon figyelő rózsaszín cicafej, melyet katalány alkotott sokadik üresjáratunk alkalmával.
no komment.
kedd, szeptember 4
álmomban
leesett a hó. minden fehér lett, az emberek ráncai kisimultak, éreztem a talpammal a hideget. aztán eltűntek az alakok, már nem város volt ez többé, hanem fák a frissen szerzett súlyos teherrel az águkon, mely deformálja őket, és egy út, mely az erdőbe vitt.
megyek az úton, érzem a hideget, látom a lehelletem, sőt hallom is pont úgy mikor úszáskor kiemelkedsz és levegőt veszel. nem fázom.
csak annyit érzek, hogy erre kell mennem. messze mindentől ami zaj, ami kosz, ami ember.
a szundi most ébresztettt. be akarom fejezni ez az álmot.
megyek az úton, érzem a hideget, látom a lehelletem, sőt hallom is pont úgy mikor úszáskor kiemelkedsz és levegőt veszel. nem fázom.
csak annyit érzek, hogy erre kell mennem. messze mindentől ami zaj, ami kosz, ami ember.
a szundi most ébresztettt. be akarom fejezni ez az álmot.
vasárnap, szeptember 2
vízipipa
előző hangulatommal összecsengett katalány bánata így néhány pillanat múlva már fejben hamar összeállt a terv, teázás vízipipával nálunk.
aha. az első része még egész gördülékenyen ment, no de a pipa.
mert ez egy kényes darab. csak katalány kreativitása és tesóm kitartása a hozta meg az eredményt; no meg egy tekercs alufólia kb. 7 helyre betömködve, tekerve, odagumizva, és a finom dohányt tartó szekezet összetákollása wc papír gurigából. egy óra múlva már gyertyák közt bugyborog a víz és száll az illatos papírízű füst.
aha. az első része még egész gördülékenyen ment, no de a pipa.
mert ez egy kényes darab. csak katalány kreativitása és tesóm kitartása a hozta meg az eredményt; no meg egy tekercs alufólia kb. 7 helyre betömködve, tekerve, odagumizva, és a finom dohányt tartó szekezet összetákollása wc papír gurigából. egy óra múlva már gyertyák közt bugyborog a víz és száll az illatos papírízű füst.
nem az a baj hogy látszólag köcsög vagyok
hanem, hogy zavar.
nem tudom mikor érem el azt a szintet, mikor nem hagyom, hogy nehezen megszerzett pillanatnyi egyensúlyom, boruljon csak mert valakit legalább annyira nem érdekelek mint ő engem. ergó én keresztül nézek rajta, ő meg csipog másoknak, hogy ez derossz, de arra már nem veszi a fáradtságot, hogy átlásson a felszínen.
mások meg megintcsak.
dehát mint írtam volt többször e oldalon: dobozok a fejekben.
nehéz átkerülni egyikből a másikba.
nem tudom mikor érem el azt a szintet, mikor nem hagyom, hogy nehezen megszerzett pillanatnyi egyensúlyom, boruljon csak mert valakit legalább annyira nem érdekelek mint ő engem. ergó én keresztül nézek rajta, ő meg csipog másoknak, hogy ez derossz, de arra már nem veszi a fáradtságot, hogy átlásson a felszínen.
mások meg megintcsak.
dehát mint írtam volt többször e oldalon: dobozok a fejekben.
nehéz átkerülni egyikből a másikba.
szombat, szeptember 1
ömlesztve
a tegnap egy durvás időszak remélehetőleg lezárása volt odabent.
este mindannyian @rcoskodtunk.
méripoppinsszal pedig tervet szövögettünk a jövőheti nagy menetre. mert nemcsak kerekasztal tárgyalás lesz itt.
hanem a nagy menet is. arra a kimenetre még nincs bombabiztos stratégiánk, hogy mi lesz ha a főnök mosolyogva annyit mond, hogy akkor köszi. (remélem az számít valamit, hogy nekem osztottak be egy asszisztens egy hónapra :)
vagy ami valószínűbb, hogy szeretne itt tartani minket, de nem tud megfizetni és bevágja hozzá a bociszemet.
nem itt kellene megemlítenem de öregszem. és nem bírja a gyomrom a sok mindenki mindenkivel keresztbe összefekszem dolgot.
mi a tosz történt a lányokkal???
úgy nyalják a pasik seggét, hogy ihaj. másznak, nyomulnak, a kényelmes férfiember meg hagyja nagyduzzogva. de mivel nem érzi amit kellene, megy a saját neméhez, hátha az jobb. vagy inkább csoportosan.
kész.
tegnap egyébként aranyköpések hullottak fejünkre tonnaszám, de egyre sem bírok visszaemlékezni.
csak hal táncára, meg a mozzanatra mikor méripoppinsszal telefonokat cseréltünk, mert megint elkapott az a hülyeség, hogy nézegetjük a kijelzőt, hátha.
hazaséta egyedül, majd valószerűtlen taxisofőr, aki mesélt kedvesen és búcsúzóul hitmorzsát tett a zsebembe.
este mindannyian @rcoskodtunk.
méripoppinsszal pedig tervet szövögettünk a jövőheti nagy menetre. mert nemcsak kerekasztal tárgyalás lesz itt.
hanem a nagy menet is. arra a kimenetre még nincs bombabiztos stratégiánk, hogy mi lesz ha a főnök mosolyogva annyit mond, hogy akkor köszi. (remélem az számít valamit, hogy nekem osztottak be egy asszisztens egy hónapra :)
vagy ami valószínűbb, hogy szeretne itt tartani minket, de nem tud megfizetni és bevágja hozzá a bociszemet.
nem itt kellene megemlítenem de öregszem. és nem bírja a gyomrom a sok mindenki mindenkivel keresztbe összefekszem dolgot.
mi a tosz történt a lányokkal???
úgy nyalják a pasik seggét, hogy ihaj. másznak, nyomulnak, a kényelmes férfiember meg hagyja nagyduzzogva. de mivel nem érzi amit kellene, megy a saját neméhez, hátha az jobb. vagy inkább csoportosan.
kész.
tegnap egyébként aranyköpések hullottak fejünkre tonnaszám, de egyre sem bírok visszaemlékezni.
csak hal táncára, meg a mozzanatra mikor méripoppinsszal telefonokat cseréltünk, mert megint elkapott az a hülyeség, hogy nézegetjük a kijelzőt, hátha.
hazaséta egyedül, majd valószerűtlen taxisofőr, aki mesélt kedvesen és búcsúzóul hitmorzsát tett a zsebembe.
péntek, augusztus 31
borulnak a dolgok
egy olyan közegben próbálok működni munka terén, ami jelenleg a strukturált szó mindenfajta értelmétől legtávolabb áll.
na de legalább kihívás. muszáj lesz rendet rakni esténként az asztalomon, határidőnaplót vezetni, levelezőrendszerben emlékeztetőket nyomni és mosolyogni megtanulni mindig.
amit a héten nyomtam az totál gáz volt. strukturálni elkezdtem (jujj ez a szó de hányás), de ezzel olybá tűnik rugalmasságom is drasztikusan lezuhant, túlfeljlett kötelességérzetem plusz női hisztim pedig tetőzött, ergó mindenkivel összerúgtam a port akivel lehetett.
ezt nem szeretném többet.
monnyuk mindez odavezetett, hogy már fél 5-kor elkezdtünk inni, mert ezt tényleg nem lehet máshogy.
jövőhéten kerekasztal ülés. Hát kiváncsi leszek. Remélem sok grafik, disznót győz majd.
na de legalább kihívás. muszáj lesz rendet rakni esténként az asztalomon, határidőnaplót vezetni, levelezőrendszerben emlékeztetőket nyomni és mosolyogni megtanulni mindig.
amit a héten nyomtam az totál gáz volt. strukturálni elkezdtem (jujj ez a szó de hányás), de ezzel olybá tűnik rugalmasságom is drasztikusan lezuhant, túlfeljlett kötelességérzetem plusz női hisztim pedig tetőzött, ergó mindenkivel összerúgtam a port akivel lehetett.
ezt nem szeretném többet.
monnyuk mindez odavezetett, hogy már fél 5-kor elkezdtünk inni, mert ezt tényleg nem lehet máshogy.
jövőhéten kerekasztal ülés. Hát kiváncsi leszek. Remélem sok grafik, disznót győz majd.
kedd, augusztus 28
hétfő, augusztus 27
utóbbi idők legjobb ajándéka
a hűtő mögött a nap lemenőben, felette madarak keringenek és az egérnek nem látszó lények, a résnyire nyitott ajtón át csemegézik a sajtot a fűben.
eme agyrém (papíron ceruzával való) megalkotása után, ma kézhez kaptam társszerzőmtől a rajziskola kisiskolásoknak című bibliát.
eme agyrém (papíron ceruzával való) megalkotása után, ma kézhez kaptam társszerzőmtől a rajziskola kisiskolásoknak című bibliát.
úgy vagyok, hogy jól vagyok
és nem tudom mi lesz.
de most régóta először nem zavar.
és láss csodát, nem is egy szög bújt ki a zsákból.
gy-vel hosszas beszélgetés történt, nem tudom helyükre kerültek-e a dolgok, elmondott-e mindent őszintén, de én azt gondolom :) ott, akkor pontot tettem. nem játszani való lány vagyok, még ha kacér, akkor sem. és mivel, ha kacér, akkor ezt kapom, így nem lesz több kac.
írnék megint a fiúról, de most már valahogy nem találom a hangot.
meg közszemlére sincs kedvem tenni.
hirtelen felindulásból hazaút, fogam fáj nagyon. menedéket lelek zsunál, ahol másnap 3 kisember tölti be a házat. mit házat az egész strandot is. csobbanok két év óta először, a megnyugtató morajlás a fülemben a lélegzetem ritmusával együtt zúg, fájdalom fogamban és a szívemben enyhül.
egy ölelés anyámmal, mely új reményt ad, de nem merek már hinni.
fogamban tegnap óta már csak a semmi fáj.
épp kockás sapesz, pöttyös blúz, szoknya és tűsarok rajtam, - bár női mivoltom a szakadt farmerben is létező - ezúton köszönöm a bókokat. ;)
ami a legjobb mostanában, hogy fülemben a hangjával alszom el, és elringat éneke és a gitár.
de most régóta először nem zavar.
és láss csodát, nem is egy szög bújt ki a zsákból.
gy-vel hosszas beszélgetés történt, nem tudom helyükre kerültek-e a dolgok, elmondott-e mindent őszintén, de én azt gondolom :) ott, akkor pontot tettem. nem játszani való lány vagyok, még ha kacér, akkor sem. és mivel, ha kacér, akkor ezt kapom, így nem lesz több kac.
írnék megint a fiúról, de most már valahogy nem találom a hangot.
meg közszemlére sincs kedvem tenni.
hirtelen felindulásból hazaút, fogam fáj nagyon. menedéket lelek zsunál, ahol másnap 3 kisember tölti be a házat. mit házat az egész strandot is. csobbanok két év óta először, a megnyugtató morajlás a fülemben a lélegzetem ritmusával együtt zúg, fájdalom fogamban és a szívemben enyhül.
egy ölelés anyámmal, mely új reményt ad, de nem merek már hinni.
fogamban tegnap óta már csak a semmi fáj.
épp kockás sapesz, pöttyös blúz, szoknya és tűsarok rajtam, - bár női mivoltom a szakadt farmerben is létező - ezúton köszönöm a bókokat. ;)
ami a legjobb mostanában, hogy fülemben a hangjával alszom el, és elringat éneke és a gitár.
csütörtök, augusztus 23
ficamos hozzáállás
ha elhívok egy munkatársat esti programra, nem hagyom ott, hogy pusztuljon bele a feladatba, ami legalább annyira nem az ő dolga, mint bárkié a csapatban.
leülök mellé és vele nyomom, hogy hamarabb szabaduljunk. mindannyian.
kár, hogy ezt csak én gondolom így.
ficamos vagyok, tudom.
leülök mellé és vele nyomom, hogy hamarabb szabaduljunk. mindannyian.
kár, hogy ezt csak én gondolom így.
ficamos vagyok, tudom.
kedd, augusztus 21
kontrasztként
piros pöttyös rudis boxerban aludtam. isteni volt.
reggel egy órával korábban keltem, a várt frisseség helyett valami komor nyomottság ült rajtam. fáj a fejem.
utamon elméláztam a budai hegyek közé leszállt kis felhőcskén, majd a tej, kakóscsiga vásárlás alatt az ablakon át néztem a galambok kemény harcát egy szem morzsáért. kezdett véresen komollyá válni a küzdelem. nem szokott ez ilyen lenni.
hirtelen a kassza csengése ébreszt: "666 lesz".
reggel egy órával korábban keltem, a várt frisseség helyett valami komor nyomottság ült rajtam. fáj a fejem.
utamon elméláztam a budai hegyek közé leszállt kis felhőcskén, majd a tej, kakóscsiga vásárlás alatt az ablakon át néztem a galambok kemény harcát egy szem morzsáért. kezdett véresen komollyá válni a küzdelem. nem szokott ez ilyen lenni.
hirtelen a kassza csengése ébreszt: "666 lesz".
hétfő, augusztus 20
hosszú éjjelek még hosszabb éjjele
felejteni. a nappalaim mostanában a konszolidált jó leány szerepéről szólnak. de amint este lesz, elfárad a komédiás.
szorít a hurok megint a nyakam körül. kiadtam magam nem egyszer. és most büntetem azt ki utamba kerül, és magamat.
lüktet az éjszaka az ereimben, a reggel mindig gyűrött és már nincs kire gondolnom, mégis kattog az agy.
felejteni akarok mindent. minden szót, játékot, félszavakba, suttogásba, nézésbe rejtett ígéretet.
tiszta lap kell. de hiába lapozok, a tinta átüt az előző oldalról, így nehéz írnom tisztán és szépen.
nem akarom meghallani a mesét a lányról, akit összetörtek és nem tud igazán szeretni már sohasem. félek a hangtól odabent.
így elmegyek és tündöklöm, az legalább leköt. egy lennonszerű rendező megmutatja a városom, ahogyan még sohasem láttam. gyönyörű. de ez az egész megint csak egy dologról szól - nincs kedvem elhitetni magammal hogy, bár hat nő kés döfne belém, amiért verekedniük kellett a jegyekért, engem mégis meghívtak egy "fellépésem" után, különleges vagyok. nem csak, my amazing lips.
így lépek tovább, a zöld tündér elbűvöl engem is, elmosódik a valóság és az álom, és nem akarok álmodni többet, csak felejteni mindent.
a szél lapozgatja a könyvem, peregnek a lapok, ide-oda. ideje megállítani, de most még nincs erőm.
szorít a hurok megint a nyakam körül. kiadtam magam nem egyszer. és most büntetem azt ki utamba kerül, és magamat.
lüktet az éjszaka az ereimben, a reggel mindig gyűrött és már nincs kire gondolnom, mégis kattog az agy.
felejteni akarok mindent. minden szót, játékot, félszavakba, suttogásba, nézésbe rejtett ígéretet.
tiszta lap kell. de hiába lapozok, a tinta átüt az előző oldalról, így nehéz írnom tisztán és szépen.
nem akarom meghallani a mesét a lányról, akit összetörtek és nem tud igazán szeretni már sohasem. félek a hangtól odabent.
így elmegyek és tündöklöm, az legalább leköt. egy lennonszerű rendező megmutatja a városom, ahogyan még sohasem láttam. gyönyörű. de ez az egész megint csak egy dologról szól - nincs kedvem elhitetni magammal hogy, bár hat nő kés döfne belém, amiért verekedniük kellett a jegyekért, engem mégis meghívtak egy "fellépésem" után, különleges vagyok. nem csak, my amazing lips.
így lépek tovább, a zöld tündér elbűvöl engem is, elmosódik a valóság és az álom, és nem akarok álmodni többet, csak felejteni mindent.
a szél lapozgatja a könyvem, peregnek a lapok, ide-oda. ideje megállítani, de most még nincs erőm.
szerda, augusztus 15
idei szigetelés
chris cornell végül nem volt, de a killers 8dik sor igen. az utolsó 3 számra kiverekedtük magunkat a tömegből. onnan nézve félelmetes volt a látvány, tippelni se tudok hányan voltunk. és mi ott álltunk elől. hátborzongató.
még említésre méltó, az a már perverznek mondható szituáció, mikor is a már eléggé mosolygós főnökömmel pezsgőzöm az elkerített vip részen a sok hasonló senki közt. ejjej.
még említésre méltó, az a már perverznek mondható szituáció, mikor is a már eléggé mosolygós főnökömmel pezsgőzöm az elkerített vip részen a sok hasonló senki közt. ejjej.
karmán rámtört az smsezési láz. az ilyen helyzetek után másnap mindig jön a furcsa érzés. no mindegy.
az egyenleg pozitív. egy kolleganőm közelebb. térdig sáros lettem. a lángosnál még mindig nincs jobb hajnalban.
megyek szépblúz fejet varázsolni.
az egyenleg pozitív. egy kolleganőm közelebb. térdig sáros lettem. a lángosnál még mindig nincs jobb hajnalban.
megyek szépblúz fejet varázsolni.
idézetek helye.
sok lenne.
kedd, augusztus 14
egész nap szóltak.
és most levetem bronztopánomat, fodros szoknyámat, szép blúzomat.
helyébe bakancs, szakadt farmer, és atléta, na és a nyaklánc a levél medállal.
I wanna stand up, I wanna let go
You know, you know - no you don't, you don't
I wanna shine on in the hearts of men
I want a meaning from the back of my broken hand
Another head aches, another heart breaks
I am so much older than I can take
And my affection, well it comes and goes
I need direction to perfection, no no no no
Help me out
Juhéééé. Gyilkosos szigetelés.
és most levetem bronztopánomat, fodros szoknyámat, szép blúzomat.
helyébe bakancs, szakadt farmer, és atléta, na és a nyaklánc a levél medállal.
I wanna stand up, I wanna let go
You know, you know - no you don't, you don't
I wanna shine on in the hearts of men
I want a meaning from the back of my broken hand
Another head aches, another heart breaks
I am so much older than I can take
And my affection, well it comes and goes
I need direction to perfection, no no no no
Help me out
It’s funny how you just break down
Waitin' on some sign
I pull up to the front of your driveway
With magic soakin' my spine
Can you read my mind?
Can you read my mind?
...
Oh well I don't mind, you don't mind
Cause I don't shine if you don't shine
Before you go
Tell me what you find when you read my mind
Waitin' on some sign
I pull up to the front of your driveway
With magic soakin' my spine
Can you read my mind?
Can you read my mind?
...
Oh well I don't mind, you don't mind
Cause I don't shine if you don't shine
Before you go
Tell me what you find when you read my mind
Juhéééé. Gyilkosos szigetelés.
hétfő, augusztus 13
kórház borzalom
a vasárnapot nagyikámmal töltöttem zömmel.
egyre kisebb, abban a fehér, rideg, vaságyban. ágytál, csavarok, súlyok, fáj már mindenhogy.
fogom a kezét, de nem meri szoratítani még most sem a drága.
aztán csak jön a görcs újra, és a fájdalom összekuszálja kedves vonásait.
félek.
egyre kisebb, abban a fehér, rideg, vaságyban. ágytál, csavarok, súlyok, fáj már mindenhogy.
fogom a kezét, de nem meri szoratítani még most sem a drága.
aztán csak jön a görcs újra, és a fájdalom összekuszálja kedves vonásait.
félek.
esküvő és hit
hallgatom a templomban a pap szavait a házasságról és közben nem merek apámra nézni. cikáznak a gondolatok; kitartani egymás mellett akármi jön is. isten ott van velünk a szükségben.
...
mert mi nem voltunk istennel, ezért történt mindez?
harag van a szívemben még mindig. már nem érdekel az igazság. csak az, hogy innen hogyan tudunk előre, felfelé lépni.
istent nem tudom anyámnak nyújtani. nem engedi be már rég.
...
ez az igen, tényleg a hű leszek hozzád halálomig igen volt? annyira szeretném hinni.
...
ave maria.
vége van és látom, hogy belé kell karolnom apámba, mert alig bírja.
akármit tett, társat vesztett. és lehet hibázott, nem egyszer, de a harminc év az csak harminc.
...
magyar nóták újra, kemény maggá válunk, cigányprímás is odaszegődik, csillog a szemünk, barát lesz mindenki a dalban.
...
reggel még a puha napfényben gördülünk ki a kapun és énekelünk rendületlenül.
...
holnap megnézem a templomot a feneketlen tónál.
...
mert mi nem voltunk istennel, ezért történt mindez?
harag van a szívemben még mindig. már nem érdekel az igazság. csak az, hogy innen hogyan tudunk előre, felfelé lépni.
istent nem tudom anyámnak nyújtani. nem engedi be már rég.
...
ez az igen, tényleg a hű leszek hozzád halálomig igen volt? annyira szeretném hinni.
...
ave maria.
vége van és látom, hogy belé kell karolnom apámba, mert alig bírja.
akármit tett, társat vesztett. és lehet hibázott, nem egyszer, de a harminc év az csak harminc.
...
magyar nóták újra, kemény maggá válunk, cigányprímás is odaszegődik, csillog a szemünk, barát lesz mindenki a dalban.
...
reggel még a puha napfényben gördülünk ki a kapun és énekelünk rendületlenül.
...
holnap megnézem a templomot a feneketlen tónál.
péntek, augusztus 10
az elmúlt éjszakák történetei
elsiklottak a valóság vágánya mellett.
összegyűrve.
két nehéz és furcsa éjszakát tudhatok magam mögött.
az egyik búcsúzós, együttlevős. nem szólt hozzám, majd kiabált, megölelt, énekelt, elvarázsolt megint és végül vállatvont ahogy gondoloddal.
nem világos ő mit akart egyáltalán, de akár közeledett volna az ember, akár lelép szépen egyik se volt jó neki.
még mindig nem vagyok gondolatlvasó. a szavai viszont számomra nem fűzhetőek fel egy gondolati láncra. max hálóra. de inkább egy libikóka két végére.
(plusz egy éjjel történése)
ezt mostmár utálom de nagyon. hiába volt jó érzésem vele kapcsolatban, módszeresen szétbarmolta az egészet. nem látom mi a motiváció, de legyen. vidd a maradék jó érzésem is.
a másik gy, katalány, haboskóla és én. későn indult az este, és ahogy haladtunk az éjszakába egyre nagyobbá lett a disszharmónia. köztünk és a fejekben egyaránt.
hallgatás, kiejtett mondatok, nem figyelem már mit és hogyan, az ujjamon újra ott a gyűrű, de most sem tudom miért.
rezignáltságom maximumon. hiányzik a mélység. félek, hogy egóm merev bámulása az üres semmibe eltolja azokat akik itt vannak, de mégis messze.
összegyűrve.
két nehéz és furcsa éjszakát tudhatok magam mögött.
az egyik búcsúzós, együttlevős. nem szólt hozzám, majd kiabált, megölelt, énekelt, elvarázsolt megint és végül vállatvont ahogy gondoloddal.
nem világos ő mit akart egyáltalán, de akár közeledett volna az ember, akár lelép szépen egyik se volt jó neki.
még mindig nem vagyok gondolatlvasó. a szavai viszont számomra nem fűzhetőek fel egy gondolati láncra. max hálóra. de inkább egy libikóka két végére.
(plusz egy éjjel történése)
ezt mostmár utálom de nagyon. hiába volt jó érzésem vele kapcsolatban, módszeresen szétbarmolta az egészet. nem látom mi a motiváció, de legyen. vidd a maradék jó érzésem is.
a másik gy, katalány, haboskóla és én. későn indult az este, és ahogy haladtunk az éjszakába egyre nagyobbá lett a disszharmónia. köztünk és a fejekben egyaránt.
hallgatás, kiejtett mondatok, nem figyelem már mit és hogyan, az ujjamon újra ott a gyűrű, de most sem tudom miért.
rezignáltságom maximumon. hiányzik a mélység. félek, hogy egóm merev bámulása az üres semmibe eltolja azokat akik itt vannak, de mégis messze.
csütörtök, augusztus 9
zene a fejemben
Mikor megszerettem alig értettem a szövegét. Klipről meg nem is tudtam a mai napig.
Csak a hangulat visz.
Fejemben a film pereg, madártávlatból látom a dombdoldalt, melyet magas sárgálló fű borít, hullámzik a szélben, mint valami hatalmas selymes kendő és én ott állok a domb tetején, a szakadék szélén.
Keserédes szabadság.
hétfő, augusztus 6
állatmese két sorban
egy rinocérosz beszól egy süninek, hogy megszúrta, meg egyébként is, hogy képes élni ezekkel a tüskékkel. mindezt azután, hogy ő ledózerolta süni vackát, egy bocs nélkül.
de geci ez a süni.
de geci ez a süni.
vasárnap, augusztus 5
a péntek éjszakáról nem ír senki...
talán nem véletlenül.
emlékeztetőül nálam annyit, hogy deja vu érzés kapott el hajnali fél4-kor a balatonparton, mikor a két hülye bement a hideg vízbe. én maradtam kint, mellettem fájtak.
a víz parton ülök hajnalban szituáció kiválóan alkalmas nagy pillanatok megélésére. albenában szerelmeset és szeretett fiú elvesztését egy időben. barcelonában a teljesen egyedül vagyok megélését. edinburghben a jó élnit.
most itt semmi könny, pátosz nem volt.
csak ennyi, ami a legjobb:
jó, hogy van múltam.
jó, hogy van jelenem.
veletek.
talán nem véletlenül.
emlékeztetőül nálam annyit, hogy deja vu érzés kapott el hajnali fél4-kor a balatonparton, mikor a két hülye bement a hideg vízbe. én maradtam kint, mellettem fájtak.
a víz parton ülök hajnalban szituáció kiválóan alkalmas nagy pillanatok megélésére. albenában szerelmeset és szeretett fiú elvesztését egy időben. barcelonában a teljesen egyedül vagyok megélését. edinburghben a jó élnit.
most itt semmi könny, pátosz nem volt.
csak ennyi, ami a legjobb:
jó, hogy van múltam.
jó, hogy van jelenem.
veletek.
péntek, augusztus 3
nos
kaptam egy ladbát, ami feladatot tolt rám. ha jól veszem 7 dolgot kellene írnom, amit itt nektek még soha és húha de milyen őszintén.
olvasva elődjeimet nem érzem azt, hogy a labdát megkapó emberek tisztelték azt, és nagy levegőt véve tényleg mondtak volna valami olyat, amit egy sör mellett ne tennének.
így belőlem is a zagyva jön:
1. általános iskolában különc voltam. például felálltam órán ha úgy volt kedvem, és úgy is maradtam.
2. utáltam tesómat amiért gyerekként a boltból nekem kellett cipelni a szatyrot, mert ő letette az utca közepén, hogy nem viszi tovább. én meg kis hülye taknyos féltem, hogy elviszi valaki, így cipeltem.
3. voltam olyan szerelmes, hogy képes voltam felülni kituggya merre megy buszokra, csakhogy ülhessek ő mögötte egész délután.
4. meghatározó volt, mikor 5 évesen véletlen megláttam egy jelenetet egy filmből, amiben épp lelocsolja a pucér nénit a fickó benzinnel, meghempergeti tollpihében, majd meggyújtja. azt hiszem még ma sem dogloztam fel teljesen.
5. nagyapám volt az első halott akit láttam. nem fogtam fel, hogy mi történt, csak akkor mikor betolták a föld alá és elkezdték betemetni.
nem értem a halált.
6. gyorsfelfogásom bizonyítékaként számlálókkal egyszerűsítettem a törteket.
7. szeretem ha a kedves megfogja a nyakam hátulról.
passzolom a labdát tesómnak
olvasva elődjeimet nem érzem azt, hogy a labdát megkapó emberek tisztelték azt, és nagy levegőt véve tényleg mondtak volna valami olyat, amit egy sör mellett ne tennének.
így belőlem is a zagyva jön:
1. általános iskolában különc voltam. például felálltam órán ha úgy volt kedvem, és úgy is maradtam.
2. utáltam tesómat amiért gyerekként a boltból nekem kellett cipelni a szatyrot, mert ő letette az utca közepén, hogy nem viszi tovább. én meg kis hülye taknyos féltem, hogy elviszi valaki, így cipeltem.
3. voltam olyan szerelmes, hogy képes voltam felülni kituggya merre megy buszokra, csakhogy ülhessek ő mögötte egész délután.
4. meghatározó volt, mikor 5 évesen véletlen megláttam egy jelenetet egy filmből, amiben épp lelocsolja a pucér nénit a fickó benzinnel, meghempergeti tollpihében, majd meggyújtja. azt hiszem még ma sem dogloztam fel teljesen.
5. nagyapám volt az első halott akit láttam. nem fogtam fel, hogy mi történt, csak akkor mikor betolták a föld alá és elkezdték betemetni.
nem értem a halált.
6. gyorsfelfogásom bizonyítékaként számlálókkal egyszerűsítettem a törteket.
7. szeretem ha a kedves megfogja a nyakam hátulról.
passzolom a labdát tesómnak
vasárnap, július 29
lábjegyzet
"ertelek altalaban, de nem konnyu smaci-kedved osszegyurni melyerzesu melankoliaiddal." mondotta gy.
nem hittem volna, hogy csipásan alkotott 3 perces bejegyzésem ekkora hullámokat kavar majd. a smaci kedvem pedig az enyém. az is én vagyok.
egyébként pedig a hangulat arról szólt volna, hogy burokban vagyok érzelmileg, mert szeretve vagyok és nem számít semmi fizikai dolog, csak meleg szívvel megyek az arctalan tömegben. és a tömeg nem tehet hozzám, és el se vehet tőlem semmit.
mindegy ezt én éreztem és értem csak.
nem hittem volna, hogy csipásan alkotott 3 perces bejegyzésem ekkora hullámokat kavar majd. a smaci kedvem pedig az enyém. az is én vagyok.
egyébként pedig a hangulat arról szólt volna, hogy burokban vagyok érzelmileg, mert szeretve vagyok és nem számít semmi fizikai dolog, csak meleg szívvel megyek az arctalan tömegben. és a tömeg nem tehet hozzám, és el se vehet tőlem semmit.
mindegy ezt én éreztem és értem csak.
efott elmúlt
de nem nyomtalanul.
ülök a gép előtt, hajnal 6-kor. összefolynak a napok, a rövid alvások, az aggódások, a kórházlátogastások, a törődések, a játékok, az élmények és a késdöfések.
a fesztivál most teljesen más volt. napfelkelte ahogy hajtunk az üres úton hazafelé.
kavarog a fejemben a sok kép, szín, mosoly, és kemény szó.
nem tudok most mit írni.
hangulatok, emlékek:
hosszú két éjjel, későn megyek haza, nézem az eget. rengeteg csillag odafenn és eszembejut, hogy skóciában nem lehet ennyire csillagos az ég, jó rá gondolni.
két süket leány énekes táncos produkciója. be akarják vonni a nézőket, akik jelen esetben az ilyen-olyan mértékben italos fiatalok. para van, nem mozdul senki.
aztán a semmiből érkezve megtöri a jeget két fiú. innentől egyre többen bevonódtak. nézem az arcokat, érzem a sajátomon, hogy csillog a szem és nincs sajnálat, csak tisztelet és csodálat.
átvágok a gangsztáék backstage-n, csak a rövidítés okán. :)
sötét van még, sülifiúék keverik a zenét és a tömeg nem megy sehova. állok, arcomat csapja az eső, körülöttem lélegzik, pulzál a tömeg. szabadság.
egy arccal, aki a mire gondolsz? kérdésre a csacsogó barátnőjének ennyit mondott komolyan gondolva: "arra, hogy ha feldarabollak, beleférsz-e a táskádba." beszélgettem, és eszembejuttata, a szókimondás nem egyenlő az őszinteséggel.
és egy félreértés. vagy nem az. értelmezni valamit, amihez nincs hangsúly, arc, szemvillanás, gesztus elég nehéz, pláne hajnalban, 3 kvatro után. bekapcsolt a kiálts farkast effektus. annyiszor mart belém az ezeleveszarlesz-nemkellez fogával a búsképű, hogy most már vérzek is.
telefonom alszik. feltűnő a nyugalma az elmúlt egy hét után.
megyek én is.
a többi mesét majd élőben. mert van rengeteg. pl. a zöld sztori.
ülök a gép előtt, hajnal 6-kor. összefolynak a napok, a rövid alvások, az aggódások, a kórházlátogastások, a törődések, a játékok, az élmények és a késdöfések.
a fesztivál most teljesen más volt. napfelkelte ahogy hajtunk az üres úton hazafelé.
kavarog a fejemben a sok kép, szín, mosoly, és kemény szó.
nem tudok most mit írni.
hangulatok, emlékek:
hosszú két éjjel, későn megyek haza, nézem az eget. rengeteg csillag odafenn és eszembejut, hogy skóciában nem lehet ennyire csillagos az ég, jó rá gondolni.
két süket leány énekes táncos produkciója. be akarják vonni a nézőket, akik jelen esetben az ilyen-olyan mértékben italos fiatalok. para van, nem mozdul senki.
aztán a semmiből érkezve megtöri a jeget két fiú. innentől egyre többen bevonódtak. nézem az arcokat, érzem a sajátomon, hogy csillog a szem és nincs sajnálat, csak tisztelet és csodálat.
átvágok a gangsztáék backstage-n, csak a rövidítés okán. :)
sötét van még, sülifiúék keverik a zenét és a tömeg nem megy sehova. állok, arcomat csapja az eső, körülöttem lélegzik, pulzál a tömeg. szabadság.
egy arccal, aki a mire gondolsz? kérdésre a csacsogó barátnőjének ennyit mondott komolyan gondolva: "arra, hogy ha feldarabollak, beleférsz-e a táskádba." beszélgettem, és eszembejuttata, a szókimondás nem egyenlő az őszinteséggel.
és egy félreértés. vagy nem az. értelmezni valamit, amihez nincs hangsúly, arc, szemvillanás, gesztus elég nehéz, pláne hajnalban, 3 kvatro után. bekapcsolt a kiálts farkast effektus. annyiszor mart belém az ezeleveszarlesz-nemkellez fogával a búsképű, hogy most már vérzek is.
telefonom alszik. feltűnő a nyugalma az elmúlt egy hét után.
megyek én is.
a többi mesét majd élőben. mert van rengeteg. pl. a zöld sztori.
péntek, július 27
gyorsjelentés
efott. van, megy, pörög. sajna többször nélkülem.
még a tegnapi névnapozás is átfolyik a mára.(ismerőseim furcsa köre tartja számon e neves napot és él a felköszöntés rítusával. leginkább azok, akiknek mostanság eszébe jutottam ilyen olyan okon, pl morrisons 0210)
megbírkóztam a mikrofonnal és egy órás kerekasztal beszélgetést vezényeltem, mely asztalnál csak ketten ültünk - egész jól ment, olyannyira, hogy ma folyt. köv. :)
hajnalig beszélgetés lehúzó film mellett a kapcsolatokról. olyanjó, hogy nem én panaszkodom :) kedves és értékes emberek körülöttem.
színelőadások az egész jujj de amatőrtől kezdve az aztakvra-ig. ez utóbbi szereplője vissztért a helyszínre. mosolygás.
rég látott ismerősök. és már nem ugrik össze a gyomrom egyiktől sem. többnyire idegenek már.
de leginkább erről szeretnék jelenteni:
a tegnap éjjel. a hangulat. fesztivál, megyek egyedül a tömegben árral szemben ismeretlen mindenki. burokban vagyok. kedvem van lesmárolni minden 5-dik helyes srácot és feljegyezni a reakciókat.
még a tegnapi névnapozás is átfolyik a mára.(ismerőseim furcsa köre tartja számon e neves napot és él a felköszöntés rítusával. leginkább azok, akiknek mostanság eszébe jutottam ilyen olyan okon, pl morrisons 0210)
megbírkóztam a mikrofonnal és egy órás kerekasztal beszélgetést vezényeltem, mely asztalnál csak ketten ültünk - egész jól ment, olyannyira, hogy ma folyt. köv. :)
hajnalig beszélgetés lehúzó film mellett a kapcsolatokról. olyanjó, hogy nem én panaszkodom :) kedves és értékes emberek körülöttem.
színelőadások az egész jujj de amatőrtől kezdve az aztakvra-ig. ez utóbbi szereplője vissztért a helyszínre. mosolygás.
rég látott ismerősök. és már nem ugrik össze a gyomrom egyiktől sem. többnyire idegenek már.
de leginkább erről szeretnék jelenteni:
a tegnap éjjel. a hangulat. fesztivál, megyek egyedül a tömegben árral szemben ismeretlen mindenki. burokban vagyok. kedvem van lesmárolni minden 5-dik helyes srácot és feljegyezni a reakciókat.
hétfő, július 23
vasárnap, július 22
találtam valamit
egy fiút, aki hihetetlenül gyorsan fontos lett nekem.
jött, mesélt, elkapott, megrágot, és kiköpött.
és az egészben az a legszebb, hogy még hálás is vagyok neki.
felhívta a figyelmem, hogy nem jó felé figyelek.
szeretem.
de ez az egész igazából csak történik és elmúlik, mert nincs mersz, nincs talaj.
minél többet beszélek róla, annál inkább zsugorodik az az erőtlen csoda, ami észrevétlenül bekúszott közénk.
nevén akarja nevezni - alapvető emberi igény az ismeretlennel való szembesüléskor.
hát gyerünk essünk neki. szedjük szét ízekre. de ezzel együtt engem sem talál már itt.
ez van most.
jött, mesélt, elkapott, megrágot, és kiköpött.
és az egészben az a legszebb, hogy még hálás is vagyok neki.
felhívta a figyelmem, hogy nem jó felé figyelek.
szeretem.
de ez az egész igazából csak történik és elmúlik, mert nincs mersz, nincs talaj.
minél többet beszélek róla, annál inkább zsugorodik az az erőtlen csoda, ami észrevétlenül bekúszott közénk.
nevén akarja nevezni - alapvető emberi igény az ismeretlennel való szembesüléskor.
hát gyerünk essünk neki. szedjük szét ízekre. de ezzel együtt engem sem talál már itt.
ez van most.
péntek, július 20
hajnali semmitmondó szóáradat
ez a nap is hosszú volt, reggel fél9re bent kivételesen, utána hillendnólton és dejó hogy nem ott vagyok és nem olyan főnökkel. meleg van, klímás taxi "a" kategória (tudtad hogy ugyanannyiba kerül mint a rozzant?) nyalókatéma. sziporkázom kialvatlanságomban és az előző éjjeli városligettől.
visszairoda mindenféle a nyakamba utána eger, tépünk 240-nel oda se merek nézni.
visszafelé meglepetés, lelassít a napraforgó föld mellett főnököm és főnökeim törnek nekem egy szépet. mosolygás.
visszaérve nyakamba újabb munka minek árnya ott lebeg rég, efott úszik, éjszaka kezd lenni,
shannon van, de nincs. felemel aztán földrenyom a valóság, meg az hogy már az exének is megmondta hogy nem dugja haza a képét még két évig legalább. a tény nem valami felvillanyozó. de fokozható: ki a toszt érdekel mit mondott az exének? most velem beszél vagy vkihez aki már még nincs?
szeretés van rajtam, de hús, vér kell.
aludni kéne. huhh. és még a felét el se mondtam. hosszú végetnemérő napok. holnap állj.
visszairoda mindenféle a nyakamba utána eger, tépünk 240-nel oda se merek nézni.
visszafelé meglepetés, lelassít a napraforgó föld mellett főnököm és főnökeim törnek nekem egy szépet. mosolygás.
visszaérve nyakamba újabb munka minek árnya ott lebeg rég, efott úszik, éjszaka kezd lenni,
shannon van, de nincs. felemel aztán földrenyom a valóság, meg az hogy már az exének is megmondta hogy nem dugja haza a képét még két évig legalább. a tény nem valami felvillanyozó. de fokozható: ki a toszt érdekel mit mondott az exének? most velem beszél vagy vkihez aki már még nincs?
szeretés van rajtam, de hús, vér kell.
aludni kéne. huhh. és még a felét el se mondtam. hosszú végetnemérő napok. holnap állj.
szerda, július 18
hazajött tesóm
és ráébredtem, hogy
ugyanazt a jelszót használjuk. micsoda kreativitás.
végre megmutogathatom neki a dalszövegeimet. pl.: a hey baby, i love you kezdetűt.
simán eladható, a reklám meg elintézve.
jó volt míg enyém volt a lakás, de most, hogy itt van megint és takarít, meg morcog és mesél-nem mesél rájövök, hogy nagyon jó, hogy van.
és nem akarom sztereotípiáim közé gyömöszölni.
hazajött tesóm!
ui: a nyalókás hangulat oldódott kicsit. kicsit.
ugyanazt a jelszót használjuk. micsoda kreativitás.
végre megmutogathatom neki a dalszövegeimet. pl.: a hey baby, i love you kezdetűt.
simán eladható, a reklám meg elintézve.
jó volt míg enyém volt a lakás, de most, hogy itt van megint és takarít, meg morcog és mesél-nem mesél rájövök, hogy nagyon jó, hogy van.
és nem akarom sztereotípiáim közé gyömöszölni.
hazajött tesóm!
ui: a nyalókás hangulat oldódott kicsit. kicsit.
kedd, július 17
here without you.
sírás van rajtam. sajnálom.
ez egy elb.szott nap.
nem akarok többé álmodni.
egy átlag lány akarok lenni, átlag munkával, átlag pasival, körömlakk problémákkal. annyira fárasztó vagyok, hogy egy nyalókát dugnék a számba és feltenném magam egy repülőre afrika felé. vagy tibetbe.
még álmodni se tudok rendeset. olyat amitől nem fakadok sírva reggel,
vagy olyat amit erőm is lenne megvalósítani.
utálatos nyafogógép.
sírás van rajtam. sajnálom.
ez egy elb.szott nap.
nem akarok többé álmodni.
egy átlag lány akarok lenni, átlag munkával, átlag pasival, körömlakk problémákkal. annyira fárasztó vagyok, hogy egy nyalókát dugnék a számba és feltenném magam egy repülőre afrika felé. vagy tibetbe.
még álmodni se tudok rendeset. olyat amitől nem fakadok sírva reggel,
vagy olyat amit erőm is lenne megvalósítani.
utálatos nyafogógép.
vasárnap, július 15
híreim
adós vagyok sok történettel. de mint ismertek, nem szeretek utólag megírni dolgokat. hosszan semmiképp.
munkafronton jegelve a kérdés
egész héten költözés, festék választás,
főnökkel smartban beszorulás a babszákfotel alá, nevetés
pakolás, asztalnál elalvás, ügyfelezés, stressz
meséket kapok telefonon át,
és az utóbbi idők legkomolyabb bókját.
ha pedig begörcsöl a gyomrom a félév után esedékes sajtburgertől, van ki fogja a kezem.
mégha nincs is.
gy és haboskóla realizmusa le-lehúz, de tudom, hogy nem akarnak rosszat, csak nem akarnak megint annyira szomorúnak tudni, mint voltam sokáig.
a szerelem kérdést akkor sem tudom ésszel nézni.
volt még házibuli, ahol még büszkék is voltak rám, ki a külcsínyre, ki a belbecsre.
találkoztam egy képregényíróval, épp rajzolót keres :)
előre hozott végkövetkeztetésem 2007 -re: tizenhét évesek mindig is létezni fognak. és szépek és okosak. ideje megszoknom.
és lehet van barátság, ami nem bírja el az együttalvásokat
apróságok:
hajam sötétül, fűben sokat ülök megint, rajzolni is megjött a kedvem hétvégén.
és jön ildó pestre!!!!!!!!! juhééééééééééééééééééé!
munkafronton jegelve a kérdés
egész héten költözés, festék választás,
főnökkel smartban beszorulás a babszákfotel alá, nevetés
pakolás, asztalnál elalvás, ügyfelezés, stressz
meséket kapok telefonon át,
és az utóbbi idők legkomolyabb bókját.
ha pedig begörcsöl a gyomrom a félév után esedékes sajtburgertől, van ki fogja a kezem.
mégha nincs is.
gy és haboskóla realizmusa le-lehúz, de tudom, hogy nem akarnak rosszat, csak nem akarnak megint annyira szomorúnak tudni, mint voltam sokáig.
a szerelem kérdést akkor sem tudom ésszel nézni.
volt még házibuli, ahol még büszkék is voltak rám, ki a külcsínyre, ki a belbecsre.
találkoztam egy képregényíróval, épp rajzolót keres :)
előre hozott végkövetkeztetésem 2007 -re: tizenhét évesek mindig is létezni fognak. és szépek és okosak. ideje megszoknom.
és lehet van barátság, ami nem bírja el az együttalvásokat
apróságok:
hajam sötétül, fűben sokat ülök megint, rajzolni is megjött a kedvem hétvégén.
és jön ildó pestre!!!!!!!!! juhééééééééééééééééééé!
hétfő, július 9
munkahelyi szituáció
történt, hogy a leány, akinek bár agya van, esze mégse sok, kapott egy kérdést. attól, aki jelenleg a kenyérre valóját adja neki és ördögi mosollyal okítaná.
a lányka forgatja kérdést a fejecskéjében és mint jóravaló tyúkocska kikottyantja egy harmadiknak min töri szép kis fejét.
a harmadik, aki szintén érintett a tyúkocska sorsát illetően, égtelen haragra gerjedt, mert a háta mögötti ügyködést nehezen viseli, mint bárki.
aki a kérdést feltette csalódott, mert erre nem számított. a tyúkocska nem elég okos, vagy nem elég csendes.
a tyúkocska pedig azóta csak ül csendben és csak agyal.
félretéve bugyuta analógiámat, ma ördögszemű főnök behívott magához, aztán csendben azt mondta: még mindig nem érti hogy történhetett mindez. elb.tuk ő is, én is. próbáljuk jóvátenni, és dolgozzunk együtt továbbra is. emberek vagyunk.
rossz érzésem van, mert kiadtam valakit. de tulajdonképpen sunyin kavart. atyaég.
kezd cserben hagyni erkölcsi értékrendem.
a lányka forgatja kérdést a fejecskéjében és mint jóravaló tyúkocska kikottyantja egy harmadiknak min töri szép kis fejét.
a harmadik, aki szintén érintett a tyúkocska sorsát illetően, égtelen haragra gerjedt, mert a háta mögötti ügyködést nehezen viseli, mint bárki.
aki a kérdést feltette csalódott, mert erre nem számított. a tyúkocska nem elég okos, vagy nem elég csendes.
a tyúkocska pedig azóta csak ül csendben és csak agyal.
félretéve bugyuta analógiámat, ma ördögszemű főnök behívott magához, aztán csendben azt mondta: még mindig nem érti hogy történhetett mindez. elb.tuk ő is, én is. próbáljuk jóvátenni, és dolgozzunk együtt továbbra is. emberek vagyunk.
rossz érzésem van, mert kiadtam valakit. de tulajdonképpen sunyin kavart. atyaég.
kezd cserben hagyni erkölcsi értékrendem.
szerda, július 4
elképedtem
itt ülök kb. 24 perce és nem találom a megfelelő szavakat. sokmidenre nem.
pl. arra ami folyik dubaiban.
gy és haboskóla ott jártak és egy töredékébe belepillanthattam. félelmetes, érthetetlen, ennyi pénz és erre... köszönöm fiúk, és jó, hogy itt vagytok megint.
az est folyamán a vörösbor néhányunkat átöltözésre kényszerít, amit én cseppet sem bánok. tulajdonképp a hugica ruhásszekrényében való turkálás lehetősége csábított, mikor kértem egy takarót és maradást. na meg a reggeli kakaó. ;)
aztán arra sem, hogy mesélek egy fiúról, akin régóta először éreztem valamit. iszonyat sebességgel kezdett érdekelni.
és igen. itt jön a kaki. mert mielőtt szárnyaltam volna, lapot adtam (?) és kaptam. nem igazán értem mi a tosz és milyen lapok.
nem tudom mit hittem, de azt hiszem minden okom megvolt örülni.
per pillanat ezt érzem: fáj az arcom, rámbaszták az ajtót.
sírni volna kedvem.
aztán eszembe jut, hogy ácsi. már szárnyalni van kedvem. és bár fojtogat csalódottság, de jó úton járok ez biztos.
pl. arra ami folyik dubaiban.
gy és haboskóla ott jártak és egy töredékébe belepillanthattam. félelmetes, érthetetlen, ennyi pénz és erre... köszönöm fiúk, és jó, hogy itt vagytok megint.
az est folyamán a vörösbor néhányunkat átöltözésre kényszerít, amit én cseppet sem bánok. tulajdonképp a hugica ruhásszekrényében való turkálás lehetősége csábított, mikor kértem egy takarót és maradást. na meg a reggeli kakaó. ;)
aztán arra sem, hogy mesélek egy fiúról, akin régóta először éreztem valamit. iszonyat sebességgel kezdett érdekelni.
és igen. itt jön a kaki. mert mielőtt szárnyaltam volna, lapot adtam (?) és kaptam. nem igazán értem mi a tosz és milyen lapok.
nem tudom mit hittem, de azt hiszem minden okom megvolt örülni.
per pillanat ezt érzem: fáj az arcom, rámbaszták az ajtót.
sírni volna kedvem.
aztán eszembe jut, hogy ácsi. már szárnyalni van kedvem. és bár fojtogat csalódottság, de jó úton járok ez biztos.
hétfő, július 2
túlalvás
és igen, kérem tisztelettel, lehetséges. átaludtam az egész hétvégét, minek eredményeként (vagy másnak is talán?) reggel fél5kor kipattant a szemem és azóta is pörgök mint egy búgócsiga.
és fárasztok mindenkit kegyetlenül.
ezenkívül elgondolkodtam. talán nem kéne. olyan jól ment eddig enélkül.
és fárasztok mindenkit kegyetlenül.
ezenkívül elgondolkodtam. talán nem kéne. olyan jól ment eddig enélkül.
szombat, június 30
telefonkóma
boldogságomban behajítottam a telefonomat a tóba. khm.
egyszer tényleg megteszem, most még a Véletlen több szerepet kapott.
átmeneti halála viszont ráébresztett valamire.
a kezdeti para, hogy jaj elveszítem a "fontos számokat", egyre erősebben csapott át a kellemes érzésbe, hogy minden, az emlékeket idéző smsanyag, számok, jegyzetek, amit hol erőm nem volt, hol kedvem egyessével kitörölgetni, most csak egyszerűen eltűnnek.
hmmm.
ha be bírom kapcsolni mégegyszer, törlök is mindent. nem tudja vki, hogy van-e reset gomb a nokiákon?
egyszer tényleg megteszem, most még a Véletlen több szerepet kapott.
átmeneti halála viszont ráébresztett valamire.
a kezdeti para, hogy jaj elveszítem a "fontos számokat", egyre erősebben csapott át a kellemes érzésbe, hogy minden, az emlékeket idéző smsanyag, számok, jegyzetek, amit hol erőm nem volt, hol kedvem egyessével kitörölgetni, most csak egyszerűen eltűnnek.
hmmm.
ha be bírom kapcsolni mégegyszer, törlök is mindent. nem tudja vki, hogy van-e reset gomb a nokiákon?
péntek, június 29
akármi
épp indultam volna haza, mikor megszólalt a mobilom. meglepetésjó.
erről majd később.
hazaséta a deákról. a szabadsághídon várt a tökéletes pillanat ismét. felhők lélegzetelállítóak a vár mögött a Nap előtt táncolnak a szürke fellegek, felettük iszonyat sebességel közelednek a sötétkék társaik.
alattam sétahajó pöttyög el, integetek az utasoknak, szemembe fúj a szél, és csak folyik a könnyem.
bringás srác elhúz melettem, szexi hátamból remélve vissznéz, hátha... csak ennyit hallok "azt a kurva..."
vaszleg tényleg jól áll a mosolyogva könnyezem dolog.
hazaérve segítségkérés lélbátyótól, de nem tudom elér.e shannonhoz a dolog. mindenesetre lél hangját is hallhattam, duplajó.
majd feneketlentó katalánnyal. Marhajól érzem mgam. nincs huha most ez flash, és jól kell érezni magunkat kényszer. a hét, a munka és más dolgok által kiszipolyozva alap mámoromhoz passzol a rosé, hamar bekábulok, telefonom a tóban landol. reakcióidőm nem elég és bár katalány megtett mindent, kb 5 perces vízlalatt levés után élesztgetem a telómat.
most hajnal és holnap munka. nem esik jól a vizes fű és a cigi sem. mégsem leszek láncdohányos üzletasszonypörgőgép, egyelőre.
ja és ma megtörtént első munkahelyi csalódásom. szembe mosoly, hátba kések utolérnek itt is. én inkább szembe kés maradok.
ennek köszönhetően viszont este magán msn csevely főnökkel, mert tetszett a fenti "késes idézet". hiába no.
csak jó kerekedetett ki ebből is. a francba :)
erről majd később.
hazaséta a deákról. a szabadsághídon várt a tökéletes pillanat ismét. felhők lélegzetelállítóak a vár mögött a Nap előtt táncolnak a szürke fellegek, felettük iszonyat sebességel közelednek a sötétkék társaik.
alattam sétahajó pöttyög el, integetek az utasoknak, szemembe fúj a szél, és csak folyik a könnyem.
bringás srác elhúz melettem, szexi hátamból remélve vissznéz, hátha... csak ennyit hallok "azt a kurva..."
vaszleg tényleg jól áll a mosolyogva könnyezem dolog.
hazaérve segítségkérés lélbátyótól, de nem tudom elér.e shannonhoz a dolog. mindenesetre lél hangját is hallhattam, duplajó.
majd feneketlentó katalánnyal. Marhajól érzem mgam. nincs huha most ez flash, és jól kell érezni magunkat kényszer. a hét, a munka és más dolgok által kiszipolyozva alap mámoromhoz passzol a rosé, hamar bekábulok, telefonom a tóban landol. reakcióidőm nem elég és bár katalány megtett mindent, kb 5 perces vízlalatt levés után élesztgetem a telómat.
most hajnal és holnap munka. nem esik jól a vizes fű és a cigi sem. mégsem leszek láncdohányos üzletasszonypörgőgép, egyelőre.
ja és ma megtörtént első munkahelyi csalódásom. szembe mosoly, hátba kések utolérnek itt is. én inkább szembe kés maradok.
ennek köszönhetően viszont este magán msn csevely főnökkel, mert tetszett a fenti "késes idézet". hiába no.
csak jó kerekedetett ki ebből is. a francba :)
kedd, június 26
csodálkozós szössz.
sosem tudhatod ki gondol rád épp.
ettől mostanában nagyon jó kedvem lesz.
egy levél rég nem látott ismerőstől. lélbátyó edinburghból.
egy fotó egy magzatról, akihez valójában már semmi közöm és mégis láthattam. maga a csoda.
egy utazó visszatérése, aki 1 hónapon át birkózott a hegyekkel, és csak reméltem, hogy eszébejutok néha. kiderült, hogy nemcsak hogy néha, hanem a tudat, hogy vagyok valahol a világon volt ami átlendítette a krízishelyzeteken.
ahogy én gondolok arcokra, helyzetekre, hangokra és misztifikálom őket, velem is valahol a világban ezt teszi valaki és mégcsak nem is tudok róla. vajon kinek az életét szépítettem meg, és kinek keserítettem meg tudtomon kívül?
ettől mostanában nagyon jó kedvem lesz.
egy levél rég nem látott ismerőstől. lélbátyó edinburghból.
egy fotó egy magzatról, akihez valójában már semmi közöm és mégis láthattam. maga a csoda.
egy utazó visszatérése, aki 1 hónapon át birkózott a hegyekkel, és csak reméltem, hogy eszébejutok néha. kiderült, hogy nemcsak hogy néha, hanem a tudat, hogy vagyok valahol a világon volt ami átlendítette a krízishelyzeteken.
ahogy én gondolok arcokra, helyzetekre, hangokra és misztifikálom őket, velem is valahol a világban ezt teszi valaki és mégcsak nem is tudok róla. vajon kinek az életét szépítettem meg, és kinek keserítettem meg tudtomon kívül?
csütörtök, június 21
címnélkül ez van
villámlik, mennydörög,
ülök a gödörben felettem hullámzik a víz,
csobbannak a vízcseppek.
nadrágom felhajtva, mezítláb verem a ritmust a kövön.
egy jófajta sör, két cigi, és kész a boldoság.
burokban, jó lecsós, üldögélős koncert, csak így munkából hazafelé.
mosolygás.
ui: hír van, katalányt behívták interjúra hozzánk. fel is vették, ahogy azt kell.
nem tudom, hogy örül-e.
csak remélem.
most még furcsa az egész.
ülök a gödörben felettem hullámzik a víz,
csobbannak a vízcseppek.
nadrágom felhajtva, mezítláb verem a ritmust a kövön.
egy jófajta sör, két cigi, és kész a boldoság.
burokban, jó lecsós, üldögélős koncert, csak így munkából hazafelé.
mosolygás.
ui: hír van, katalányt behívták interjúra hozzánk. fel is vették, ahogy azt kell.
nem tudom, hogy örül-e.
csak remélem.
most még furcsa az egész.
eddig tartott
nihilizmusom.
de jó volt megélni, megérezni, hogy para nélkül milyen kisimult a világ.
a valóság viszont jön és az arcomba röhög.
egy rakat dolog billent ki nyugalmi állapotomból.
nagymamim elesett és úgy tűnik combnyaktört. baj van megint.
rájöttem, hogy ez tényleg nem lesz jobb, csak a nézőpontomon változtathatok.
hát hajrá.
most épp egy ilyet hallottam tegnapi csevelygés közben:
akkor menj át a hídon, ha odaértél.
de jó volt megélni, megérezni, hogy para nélkül milyen kisimult a világ.
a valóság viszont jön és az arcomba röhög.
egy rakat dolog billent ki nyugalmi állapotomból.
nagymamim elesett és úgy tűnik combnyaktört. baj van megint.
rájöttem, hogy ez tényleg nem lesz jobb, csak a nézőpontomon változtathatok.
hát hajrá.
most épp egy ilyet hallottam tegnapi csevelygés közben:
akkor menj át a hídon, ha odaértél.
hétfő, június 18
mindegy minden
"Gyuri bácsi, kurva dolog ez a zene. Cafatokra tépte az életedet." És Gyuri bácsi tovább játszott. Szóval nem hagyta abba ajátékot, csak a válla fölött szólt vissza nekem az ő stílusától teljesen idegen hetykeséggel, amiben indulat is volt. "Arra való nem?"
... Hátha az én életem is arra való, hogy cafatokra tépjem azzal amit csinálok. Mit kell annyira féltenie az embernek magát?"
ez a pár sor hatalmas nyugalmat ad. mi az, amitől félek?
hogy nem elég jó az élem, és úgy halok meg, hogy nem láttam, éreztem, tudtam amit szerettem volna.
hogy hibát hibára halmozok.
hogy nem szeretek jól.
hogy elengedem az embereket.
attól, hogy nem tudom elengedni az embereket.
hogy elszalasztom a lehetőségeket.
de mit számít mindez, úgy igazán?
elvégre az élet vége, akárhogy is nézem, eljön. de akkor már mindegy lesz. nem tartozom senkinek elszámolással. olyan lett amilyen. és ha szétcincált, fájdalommal teli akkor az. miért kell félni annyira?
a rengeteg lehetőséget nem élhetem meg.
örüljünk annak, ami van.
hihetetlen nyugalom.
... Hátha az én életem is arra való, hogy cafatokra tépjem azzal amit csinálok. Mit kell annyira féltenie az embernek magát?"
ez a pár sor hatalmas nyugalmat ad. mi az, amitől félek?
hogy nem elég jó az élem, és úgy halok meg, hogy nem láttam, éreztem, tudtam amit szerettem volna.
hogy hibát hibára halmozok.
hogy nem szeretek jól.
hogy elengedem az embereket.
attól, hogy nem tudom elengedni az embereket.
hogy elszalasztom a lehetőségeket.
de mit számít mindez, úgy igazán?
elvégre az élet vége, akárhogy is nézem, eljön. de akkor már mindegy lesz. nem tartozom senkinek elszámolással. olyan lett amilyen. és ha szétcincált, fájdalommal teli akkor az. miért kell félni annyira?
a rengeteg lehetőséget nem élhetem meg.
örüljünk annak, ami van.
hihetetlen nyugalom.
kedd, június 12
vizsga máshogy
művészettörténet.
titkos vágyam, hogy szeretném elsajátítani, érezni, tudni minden porcikámmal.
ettől olyan messze állok, hogy kábé a kvantumfizikai ismereteimmel veteszkik tudásom a késő barokk, korai klasszicizmus alkotóinak neveire és munkáira vonatkozóan.
ma este ennyit írtam a lapra egy fej, egy vitorláshajó és egy amorf macska mellé:
tesóm ma phd summa cum laude. :)
hát nem lett meg.
de mindig is vágytam valami ilyesmire.
titkos vágyam, hogy szeretném elsajátítani, érezni, tudni minden porcikámmal.
ettől olyan messze állok, hogy kábé a kvantumfizikai ismereteimmel veteszkik tudásom a késő barokk, korai klasszicizmus alkotóinak neveire és munkáira vonatkozóan.
ma este ennyit írtam a lapra egy fej, egy vitorláshajó és egy amorf macska mellé:
tesóm ma phd summa cum laude. :)
hát nem lett meg.
de mindig is vágytam valami ilyesmire.
csütörtök, június 7
valahogy ilyen volt az a bizonyos 26-dik
állni a tömegben, mellettem a bátyám és nem vágyni senkire, nem forogni, várni hátha.
volt játék, személyi elkérése megint (most tényleg ilyen öregnek néznek ki a mai tizenévesek?), kicsi törés az eltérő tervek illetve terv nemléte miatt, szolidba fordulás, ajándékozás, és menthetetlenül bealvás.
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök.
kösz mindenkinek, aki ott volt e kvázi spontán éjjelen.
volt játék, személyi elkérése megint (most tényleg ilyen öregnek néznek ki a mai tizenévesek?), kicsi törés az eltérő tervek illetve terv nemléte miatt, szolidba fordulás, ajándékozás, és menthetetlenül bealvás.
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök.
kösz mindenkinek, aki ott volt e kvázi spontán éjjelen.
kedd, június 5
2012 Olimpia Logója
ez most ugye nem komoly? tény, rossz minőségben töltöttem fel ezen alkotást, de sajnos ha ezt levonjuk még mindig gond van. és bár lusta vagyok ergó nem fejlődöm a sulis ügyekben rendesen, de én is érzem, hogy ezt kitolni egy olimpiára a 21.században több mint gáz.
brittektől pláne.
hétfő, június 4
és igen kellek
megkaptam első fizumat itt székes fővárosunkban, és sok dicséretet. kérdezte, és elmondtam szépen mit szeretnék. erre ő, azt mondta, hogy mindent megtesz, hogy itt tartson. mert kellek. hosszútávra. vigyorgás.
tehát
veszélyes mikor az ember helyes srácokkal bulizik, akik mellesleg a főnökei.
veszélyes rám nézve.
mikor kicsit törik a hivatalos közeg elkezd érdekelni a fickó. pedig esély az kb 0,5%. itt a pont.
emellett újra megkaptam, hogy határozott, arisztrokatikus, és okos vagyok. remek. aligha lehetne ezeknél rosszabb jelzőket felsorolni egy nőre. a bátortalan, esetlen, és nem valami lángész nőknek nagyságrendekkel nagyobb esélyük van a boldogságra.
no de félre a cinizmust.
remélem hamarosan eljön az idő, amikor olyan vki arca ég bele a fejembe, akivel álmodni is szabad.
veszélyes rám nézve.
mikor kicsit törik a hivatalos közeg elkezd érdekelni a fickó. pedig esély az kb 0,5%. itt a pont.
emellett újra megkaptam, hogy határozott, arisztrokatikus, és okos vagyok. remek. aligha lehetne ezeknél rosszabb jelzőket felsorolni egy nőre. a bátortalan, esetlen, és nem valami lángész nőknek nagyságrendekkel nagyobb esélyük van a boldogságra.
no de félre a cinizmust.
remélem hamarosan eljön az idő, amikor olyan vki arca ég bele a fejembe, akivel álmodni is szabad.
első céges csapatépítésem
lézerpuskával, WB-vel.
a lehetőség, hogy következmények nélkül szitává lőhetem a főnökeimet mindenképp bizsergető.
játék elején beöltözés, szívdobogás, majd töksötét. lányok előttem, mögöttem, pancser módon egy kupacban. aztán ahogy belemelegedünk lassan rájövök, hogy a srácok ezt valahogy alapból jobban űzik és a seggemet nem védi semmi, úgyhogy ideje fedezve lenni.
volt aki vég nélkül tüzelt mindere, volt aki sunyi módon csak hátba.
egy hasonszőrű lánnyal szövetkezve elvittük kollégákat a WB-be.
itt folytatódott még tegnap éjjel a fejemben vmi. de a ma helyre tett. köv post.
a lehetőség, hogy következmények nélkül szitává lőhetem a főnökeimet mindenképp bizsergető.
játék elején beöltözés, szívdobogás, majd töksötét. lányok előttem, mögöttem, pancser módon egy kupacban. aztán ahogy belemelegedünk lassan rájövök, hogy a srácok ezt valahogy alapból jobban űzik és a seggemet nem védi semmi, úgyhogy ideje fedezve lenni.
volt aki vég nélkül tüzelt mindere, volt aki sunyi módon csak hátba.
egy hasonszőrű lánnyal szövetkezve elvittük kollégákat a WB-be.
itt folytatódott még tegnap éjjel a fejemben vmi. de a ma helyre tett. köv post.
csütörtök, május 31
reklámszakma szépségei
szerinted hogyan tervezzek annak, aki ilyen instrukciót ad:
"ragd fel az óriásplakátra, hogy x.y.domb, mert nem fogják tudni mi az"!?
"ragd fel az óriásplakátra, hogy x.y.domb, mert nem fogják tudni mi az"!?
meglepetések érnek
ezt szeretem nagyon.
más sem mer bizonyos számokat újrahallgatni, mert az emlékek elrabolták őket és rányomták hangulatukat hosszú-hosszú időkre. de én már tudom, hogy ennek az időnek is vége egyszer és lekopik a hangulat. és ragad rá más. és azt már te ragasztod.
munka. élvezem. barátok aggódnak értem, mert milyenmárez na. de élvezem és az anyagikra épp rákérdeztem volna, mikor a főnök aszondja a könyvelő intézi.
erre nem számítottam. következmény: a részleteket nem kérdeztem meg. szerintem direkt lepett meg, hogy ne legyen kérdésem.
emellé még kaptam mini egeret, ami elvész a kezemben. és szép táblát a falra rajzolni meg teendőzni.
más sem mer bizonyos számokat újrahallgatni, mert az emlékek elrabolták őket és rányomták hangulatukat hosszú-hosszú időkre. de én már tudom, hogy ennek az időnek is vége egyszer és lekopik a hangulat. és ragad rá más. és azt már te ragasztod.
munka. élvezem. barátok aggódnak értem, mert milyenmárez na. de élvezem és az anyagikra épp rákérdeztem volna, mikor a főnök aszondja a könyvelő intézi.
erre nem számítottam. következmény: a részleteket nem kérdeztem meg. szerintem direkt lepett meg, hogy ne legyen kérdésem.
emellé még kaptam mini egeret, ami elvész a kezemben. és szép táblát a falra rajzolni meg teendőzni.
hétfő, május 28
apróságok
melyek megmutatják, hogy igenis van értelme csinálni.
akármennyire is magam alá kerülök, jöttök ti és megmutatjátok, hogy van helyem itt, most és holnap is.
ruhavásárlás tanácsadónővel, koccintás a barátnőkkel, véletlen találkozás, és egy nagyonjóleső szombatesti parti gy.-vel. ezt még tetézi egy doboz puszi az ágyam alatt.
szóval úgy tűnik van igény a blogomra. mert ilyen.
oké. jövök akkor. csók.
akármennyire is magam alá kerülök, jöttök ti és megmutatjátok, hogy van helyem itt, most és holnap is.
ruhavásárlás tanácsadónővel, koccintás a barátnőkkel, véletlen találkozás, és egy nagyonjóleső szombatesti parti gy.-vel. ezt még tetézi egy doboz puszi az ágyam alatt.
szóval úgy tűnik van igény a blogomra. mert ilyen.
oké. jövök akkor. csók.
csütörtök, május 17
tűnődéseim 1
elnézem döglődő blogomat és belátom ennek, így, ilyen formában nem sok értelme van.
kreatív erőimet másba ömlesztem, normális blogra pedig semmi energiám.
és itt jön be lustaságomba burkolt rejtett maximalizmusom: mivel nem mondható fenomenális szórakoztató oldalnak, nem ad se audió, se vizuális élményt, így húzom a rolót asszem. ilyen formában hamarost.
kreatív erőimet másba ömlesztem, normális blogra pedig semmi energiám.
és itt jön be lustaságomba burkolt rejtett maximalizmusom: mivel nem mondható fenomenális szórakoztató oldalnak, nem ad se audió, se vizuális élményt, így húzom a rolót asszem. ilyen formában hamarost.
tűnődéseim 2
egyébként most ezek kötnek le:
reklámszakma bugyrainak feltérképezése
grafikai suli évének befejezése
efott filmes helyszín véghajrában kapkodósan leszervezése
new york-budapest installáció.
ezen kívül:
tűsarkos lábam elnézegetése, eddig kettőből két alkalommal osztatlan sikert aratott és eltűnődés a nőiesség kellékein. a három havonta 1 alkalom igazán elfér. sőt.
tűnődéseim 3
furamód jól érzem magam.
(kivételt képez ez alól a bátyám baszogatása, mert rendetlen vagyok - így igaz, de igyekszem! komolyan. ezen felül azon esetek, mikor rám zuhan az a bizonyos kimaradok vmiből érzés. okai valahol fellelhetőek gyermekkori traumáim közt, infantilis szeretetkapcsolataimból kiindulva biztosan. de gondolom ez is kinőhető. és a régi egy-két napi görcsölés ezen mára már kábé 5 percre redukálódott. az pedig, hogy rosszul esnek dolgok, hát na. van ilyen. van, aki elfelejtett és van, aki sosem fog. és a legszebb, hogy ez utóbbiakról lehet nem is hallok többé. persze nem mintha nem szeretnék.)
szóval nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, mely változást hoz, vagy a változás már elkezdődött és egyszerűen tényleg jól vagyok.
azon kapom magam egyre többször, hogy mosolygok. és akkor eszembe jut, hogy hogy merem jól érezni magam? megint építek egy világot. remélem ez nem álomvilág lesz mint az előző. és az igazság az, hogy legalább annyi gond vesz körül mint eddig, de egyszerűen elfáradtam aggódni, és szomorúnak lenni.
(kivételt képez ez alól a bátyám baszogatása, mert rendetlen vagyok - így igaz, de igyekszem! komolyan. ezen felül azon esetek, mikor rám zuhan az a bizonyos kimaradok vmiből érzés. okai valahol fellelhetőek gyermekkori traumáim közt, infantilis szeretetkapcsolataimból kiindulva biztosan. de gondolom ez is kinőhető. és a régi egy-két napi görcsölés ezen mára már kábé 5 percre redukálódott. az pedig, hogy rosszul esnek dolgok, hát na. van ilyen. van, aki elfelejtett és van, aki sosem fog. és a legszebb, hogy ez utóbbiakról lehet nem is hallok többé. persze nem mintha nem szeretnék.)
szóval nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, mely változást hoz, vagy a változás már elkezdődött és egyszerűen tényleg jól vagyok.
azon kapom magam egyre többször, hogy mosolygok. és akkor eszembe jut, hogy hogy merem jól érezni magam? megint építek egy világot. remélem ez nem álomvilág lesz mint az előző. és az igazság az, hogy legalább annyi gond vesz körül mint eddig, de egyszerűen elfáradtam aggódni, és szomorúnak lenni.
hétfő, május 14
sorra kapom a balatont
gyurkabácsitól, akinek a lakását bitoroljuk. néha feljön, hol a nyugdíj, hol az orvosa miatt. mostanában nem találkozom vele, de mindig hagy maga után egy-egy csokit, nekünk gyerekeknek.nagyonjó érzés.
pedig ekkor szerettem utoljára a balatont, mikor még így nézett ki.
szombat, május 12
melyik vagy igazából?
az, aki minden reggel felkel és gyűri a mindennapjait, szereti az embert, aki mellette él, kimossa a zokniát, takarít, ő pedig főz rá.
vagy az, aki éjjel minden nyomorgató társadalmi konvenciót levetkőzve rádöbben, nem azt éli, amit megálmodott magának. vágyakozik más élmények, más valaki, valami után.
vagy az, aki éjjel minden nyomorgató társadalmi konvenciót levetkőzve rádöbben, nem azt éli, amit megálmodott magának. vágyakozik más élmények, más valaki, valami után.
péntek, május 11
harminc forintos este
ez is úgy indult mint már sokszor eddig, kb öt helyen kellett volna lennem a 7-től 10-ig intervallumban és e izgalmasnak igérkező estét harminc forinttal a zsebemben gondoltam megoldani. mellesleg ennyi van hó végéig...
próbáltam szívemre hallgatni, hát ez lett:
gödör teteje. most a festővel, aki nyáron lökést adott, hogy ne hagyjam el a rajzolást és azt ami fontos nekem. egy óra csevely, a tűz már nincs sehol. kaptam tőle demot, saját zenével. zongora, miegymás. mosolygás.
innen léptem a new york-budapest projektre, amiben még mindig iszonyat kedvem van benne lenni. akárhogyis. itt a megszokott biztonság várt, és ötletelj bátran hangulatban lebegtem egészen sokáig. jó bor, cigi (na, ezt nem kellett volna elkezdeni)
bűntudatomat próbáltam lenyomni, hogy a koncert megint kimaradt, mikor felnéztem sétámból és rájöttem ez a tandem itt előttem.
gondoltam benézek, hátha. ilyenkor, mikor "benézek, hátha" mindig csak az van, hogy belecsöppenek vmibe, aminek kurvra nem vagyok része és rengeteget kéne tennem azért, hogy az legyek. szívdobbanás. minek szólt? ilyenkor mi van, félelem, nem tartozom ide, szeretés, jajj. bármelyiknek szólhat (elnézve a reakcóikat nálam sokkalta direktebb érzelemhegyekben). elemezni nincs kedvem.
a szabadsághídon katalány telefonja utolér és nem sokkal később a fülemben tuccog a válasz Vad Fruttik : Nekem senkim
és ekkor jött az éjjel csúcspontja: tőlem is elkérték a személyimet a zépében. szerintem a néni, aki ilyen frusztált ne szolgáljon fel tiniszórakozóhelyen éjféltájt. máskor se.
jah, hogy miért érdekes, hogy harminc forint? mert volt vacsorám, italom, izzó rudacskám egész éjjelre és most hajnalban nadrág levételnél kiesett a zsebemből a tizes meg a huszas. hm.
jöhet a holnap.
próbáltam szívemre hallgatni, hát ez lett:
gödör teteje. most a festővel, aki nyáron lökést adott, hogy ne hagyjam el a rajzolást és azt ami fontos nekem. egy óra csevely, a tűz már nincs sehol. kaptam tőle demot, saját zenével. zongora, miegymás. mosolygás.
innen léptem a new york-budapest projektre, amiben még mindig iszonyat kedvem van benne lenni. akárhogyis. itt a megszokott biztonság várt, és ötletelj bátran hangulatban lebegtem egészen sokáig. jó bor, cigi (na, ezt nem kellett volna elkezdeni)
bűntudatomat próbáltam lenyomni, hogy a koncert megint kimaradt, mikor felnéztem sétámból és rájöttem ez a tandem itt előttem.
gondoltam benézek, hátha. ilyenkor, mikor "benézek, hátha" mindig csak az van, hogy belecsöppenek vmibe, aminek kurvra nem vagyok része és rengeteget kéne tennem azért, hogy az legyek. szívdobbanás. minek szólt? ilyenkor mi van, félelem, nem tartozom ide, szeretés, jajj. bármelyiknek szólhat (elnézve a reakcóikat nálam sokkalta direktebb érzelemhegyekben). elemezni nincs kedvem.
a szabadsághídon katalány telefonja utolér és nem sokkal később a fülemben tuccog a válasz Vad Fruttik : Nekem senkim
és ekkor jött az éjjel csúcspontja: tőlem is elkérték a személyimet a zépében. szerintem a néni, aki ilyen frusztált ne szolgáljon fel tiniszórakozóhelyen éjféltájt. máskor se.
jah, hogy miért érdekes, hogy harminc forint? mert volt vacsorám, italom, izzó rudacskám egész éjjelre és most hajnalban nadrág levételnél kiesett a zsebemből a tizes meg a huszas. hm.
jöhet a holnap.
szerda, május 9
felemelő
mikor a szemembe mondják, hogy a nő akinél a második fordulóban majdnem elvéreztem, úgy lépett ki a tárgyalóból, hogy "vegyük fel azonnal!"
mikor egy régi gimis osztálytárs szembejön velem és dejó is látni hangulat ül rám.
mikor az ötleteimet komolyan veszik, olyannyira, hogy a grafikus srác már tolja is össze az anyagot, és egy kis fotós keresgélés, beleszólás, újabb ötlet és kész két terv. pöpec. és megy az ügyfélnek.
mikor egy régi gimis osztálytárs szembejön velem és dejó is látni hangulat ül rám.
mikor az ötleteimet komolyan veszik, olyannyira, hogy a grafikus srác már tolja is össze az anyagot, és egy kis fotós keresgélés, beleszólás, újabb ötlet és kész két terv. pöpec. és megy az ügyfélnek.
csütörtök, május 3
...
az imént, egy angol srác igazított útba a mikszáth tér felé a jó adag pörkölt mellett megtárgyalandó new york budapest téma felé tartó utamon.
szerda, május 2
még 1 hónapig munkáról ne
addig elválik bírom-e a 120 százalék maximalizmust. erre vágytam. hát megkaptam.
a nap hozománya, hogy megtudtam a pénznél semmi nem ég jobban, ami a fűtőértéket illeti és mindezt egy bezúzott bankjegyek préselve kocka fotózása közben.
ezenkívül a tervezésemet leszarozták, a szembe kritikát még mindig nem bírom, de 15 perc múlva belátom, hogy mégis.
nem megy. félábon egyensúlyozva, kalimpálva semmiképp.
a mosoly mégis ott figyel a szám szegletében.
a nap hozománya, hogy megtudtam a pénznél semmi nem ég jobban, ami a fűtőértéket illeti és mindezt egy bezúzott bankjegyek préselve kocka fotózása közben.
ezenkívül a tervezésemet leszarozták, a szembe kritikát még mindig nem bírom, de 15 perc múlva belátom, hogy mégis.
nem megy. félábon egyensúlyozva, kalimpálva semmiképp.
a mosoly mégis ott figyel a szám szegletében.
helyzetjelentés
elértem a 4 napos pihenés alatt, hogy most nem sikerül úgy a tükörbe néznem, hogy mindkét szemem fókusza rendben legyen.
igazából úgy érzem magam hetek óta, hogy minden oké, csak épp az a bizonyos állapot nem múlik. az, amikor egyensúlyozol a járda szélén, és kibillensz,de még nem esel le. hatalmas ívben tartod a tested, és széles mozdulatokkal kalimpálsz.
igazából úgy érzem magam hetek óta, hogy minden oké, csak épp az a bizonyos állapot nem múlik. az, amikor egyensúlyozol a járda szélén, és kibillensz,de még nem esel le. hatalmas ívben tartod a tested, és széles mozdulatokkal kalimpálsz.
szombat, április 28
munkáról szerdáig egy szót se
éreztem, hogy erős tőlem ez az éljenzés.
az első nap. nem panaszkodhatom, nem láttam egy darab papírt se.
ez egyrészt jó dolog.
másrészt belémkúszott lassan az érzés, hogy ezek a srácok nem most jöttek a falvédőről ellentétben velem. ahogy élnek, amiben, amivel és egyáltalán.
munkaviszonyom alapkérdéseire még nem tisztázottak a válaszok. szerintük van valami. és szerintem is. de ennek formája és kompenzációja már nem egyértelmű.
szerdáig majd pókerezek sokat és fejben lejátszom a meccset mindenféle kimenettel.
akármilyen távú lesz ez az együttműködés erős az érzés bennem: rövid úton levetkőzök minden világmegváltó ambíciót és naivitást, amit eddig nem sikerült kigyilkolni belőlem.
az első nap. nem panaszkodhatom, nem láttam egy darab papírt se.
ez egyrészt jó dolog.
másrészt belémkúszott lassan az érzés, hogy ezek a srácok nem most jöttek a falvédőről ellentétben velem. ahogy élnek, amiben, amivel és egyáltalán.
munkaviszonyom alapkérdéseire még nem tisztázottak a válaszok. szerintük van valami. és szerintem is. de ennek formája és kompenzációja már nem egyértelmű.
szerdáig majd pókerezek sokat és fejben lejátszom a meccset mindenféle kimenettel.
akármilyen távú lesz ez az együttműködés erős az érzés bennem: rövid úton levetkőzök minden világmegváltó ambíciót és naivitást, amit eddig nem sikerült kigyilkolni belőlem.
csütörtök, április 26
filmezés megdőlt
emlékszel a vadalma bejegyzésre? most hívtak a vigyorgást előidéző fejek. holnap kezdek. dolgozás megint.
áááááááááááááááá.
éljen-éljen.
áááááááááááááááá.
éljen-éljen.
szerda, április 25
filmek és ismertetők
próbálok általam még nem látott filmeket válogatni.
nem könnyű. főleg akkor, mikor két forrás teljesen mást ír, se műfaji se tartalmi egyezőség. csak cím rendező stimmel. kérdés: ők megnézték a filmet, amiről írnak? és ha nem akkor melyik nem?
egy megoldás maradt. filmezés orrvérzésig.
nem könnyű. főleg akkor, mikor két forrás teljesen mást ír, se műfaji se tartalmi egyezőség. csak cím rendező stimmel. kérdés: ők megnézték a filmet, amiről írnak? és ha nem akkor melyik nem?
egy megoldás maradt. filmezés orrvérzésig.
vasárnap, április 22
föld napja fair trade
critical mass.
hátnemistudom. vegyes érzelmek. az egyenleg pozitív.
önkéntesként több kérdésem lett, mint mielőtt odamentem, pedig én adtam a válaszokat.
rengeteg más civil szervezet, különböző remek célokkal.
kérdem én miért nem fog össze ez a sok apróság? akkor talán hallani is lehetne mit mondanak. de nekem úgy tűnik, hogy egók meghosszabbításai csak.
az külön vicces volt mikor a bicajosok vezetőjét kérdeztem a critical mass felvonulásról. egyenesen fel volt háborodva, hogy vmi szervezetet feltételeztem a kezdeményezés mögött. önkéntesek! értsem meg. ők gyártják a szóróanyagot is. nem is tudja kik. oké főnök legyen. vaszleg a logót is csakúgy véletlen tervezte vki és szervezettség nélkül használja mindenki azt polón, plakáton, matricán.
sebaj. büszkeség kisöreg. tényleg jól csináltátok ti öten. meg az a harmincezer másik.
igazából ettől eltekintve kellemes nap volt, új ismeretségekkel és érdekes beszélgetésekkel.
a kedvencem: egy félnémet nővel a fair traden eszmecseréltünk. mondta, hogy a human nature-t nem lehet megváltoztatni. a világ a végét járja és csak akkor lépünk, ha már baj lesz. én meg itt ülök és ettől mi változik? mondtam oké. javaslat néni?
nem nagyon volt neki. elkezdett homeopátiáról beszélni, meg számmisztikázni, mert pitagorasz ugye, meg az egész világon minden összefügg mindennel.
na ezzel aztán világokat lehet megváltani. mindenesetre két perc alatt kianalizált, azt mondta érthető hogy itt ülök, hisz a 6os uralja életem, erősen a spirituális szinten létezem. és legyek hálás amiért ezt ingyen bérmentve megtudtam.
hát, még nem oké minden, de az biztos, hogy én tervem használhatóbb, mint az övé.
hátnemistudom. vegyes érzelmek. az egyenleg pozitív.
önkéntesként több kérdésem lett, mint mielőtt odamentem, pedig én adtam a válaszokat.
rengeteg más civil szervezet, különböző remek célokkal.
kérdem én miért nem fog össze ez a sok apróság? akkor talán hallani is lehetne mit mondanak. de nekem úgy tűnik, hogy egók meghosszabbításai csak.
az külön vicces volt mikor a bicajosok vezetőjét kérdeztem a critical mass felvonulásról. egyenesen fel volt háborodva, hogy vmi szervezetet feltételeztem a kezdeményezés mögött. önkéntesek! értsem meg. ők gyártják a szóróanyagot is. nem is tudja kik. oké főnök legyen. vaszleg a logót is csakúgy véletlen tervezte vki és szervezettség nélkül használja mindenki azt polón, plakáton, matricán.
sebaj. büszkeség kisöreg. tényleg jól csináltátok ti öten. meg az a harmincezer másik.
igazából ettől eltekintve kellemes nap volt, új ismeretségekkel és érdekes beszélgetésekkel.
a kedvencem: egy félnémet nővel a fair traden eszmecseréltünk. mondta, hogy a human nature-t nem lehet megváltoztatni. a világ a végét járja és csak akkor lépünk, ha már baj lesz. én meg itt ülök és ettől mi változik? mondtam oké. javaslat néni?
nem nagyon volt neki. elkezdett homeopátiáról beszélni, meg számmisztikázni, mert pitagorasz ugye, meg az egész világon minden összefügg mindennel.
na ezzel aztán világokat lehet megváltani. mindenesetre két perc alatt kianalizált, azt mondta érthető hogy itt ülök, hisz a 6os uralja életem, erősen a spirituális szinten létezem. és legyek hálás amiért ezt ingyen bérmentve megtudtam.
hát, még nem oké minden, de az biztos, hogy én tervem használhatóbb, mint az övé.
péntek, április 20
sima egyszerű tejcsokira vágyom. de nincs. csak kekszes barackos, epres joghurtos, mogyoróval gyalázott mindenfajta módon, krémek krémjével töltött (már a kávé, vagy a tejszín az snasz), hatrétegű, buborékos, ki tudja még milyen, a lényeg, hogy köze ne legyen a kakóhoz.
emberek. csokit szeretnék.
csokit.
emberek. csokit szeretnék.
csokit.
emlékek előmásznak
és okoznak jó pillanatot. fura élet ez. jó.
az este jól indult, zp nyitóbuli belgával, vékony lánnyal. rohan az idő, milyen rég volt.
aztán séta a wb-be. mindenfajta inzultus nélkül libbenek be a buliba még jegyet sem fizettetenek velem. elvileg művészeti iskolák bulija. azt hittem ki fogok lógni, csupa alter, raszta alak, színes sálas, kendős lányok lesznek. ehelyett töknormál emberek, jó koncert, visszafogott buli lett csá misivel.
elfogytak mellőlem az emberek, nem bántam. hazafelé séta közben egyik cigi a másik után jött. megálltam a petőfi híd közepén. gyönyörű. ez a város, ahogy szívom magamba napról napra. milyen más, így, most, a felszínen járok, sétálok keresztbe kasba és mindig meglep.
régen féltem tőle. nagyon nem ismertem. max kékmetró.
most ahogy álltam ott és néztem a vizet és a rajta álló narancssárga fényoszlopokat, a nyomasztó gond, ami a nyakamon ül elengedett kicsit. és helyére bekúszott egy emlék.
koszos albérlet sok évvel ezelőtt. hz és én. megroppant barátságunk ellenére mesél. a nagymamájáról. az asszonyról, aki mellett gyermek volt.
aztán meghalt. hz elsírja magát. azóta sem láttam olyan őszinte könnyeket. sír, mert elvesztette őt, és talán mert felnőtt lett.
most a hajnali hidegben, narancssárga fekete fényben mindez nagyon átjárt újra. akkor azt sajnáltam, hogy én hz-t veszítem el szép lassan. most azt sajnálnám, ha ez nem történt volna meg. így ott akkor.
az este jól indult, zp nyitóbuli belgával, vékony lánnyal. rohan az idő, milyen rég volt.
aztán séta a wb-be. mindenfajta inzultus nélkül libbenek be a buliba még jegyet sem fizettetenek velem. elvileg művészeti iskolák bulija. azt hittem ki fogok lógni, csupa alter, raszta alak, színes sálas, kendős lányok lesznek. ehelyett töknormál emberek, jó koncert, visszafogott buli lett csá misivel.
elfogytak mellőlem az emberek, nem bántam. hazafelé séta közben egyik cigi a másik után jött. megálltam a petőfi híd közepén. gyönyörű. ez a város, ahogy szívom magamba napról napra. milyen más, így, most, a felszínen járok, sétálok keresztbe kasba és mindig meglep.
régen féltem tőle. nagyon nem ismertem. max kékmetró.
most ahogy álltam ott és néztem a vizet és a rajta álló narancssárga fényoszlopokat, a nyomasztó gond, ami a nyakamon ül elengedett kicsit. és helyére bekúszott egy emlék.
koszos albérlet sok évvel ezelőtt. hz és én. megroppant barátságunk ellenére mesél. a nagymamájáról. az asszonyról, aki mellett gyermek volt.
aztán meghalt. hz elsírja magát. azóta sem láttam olyan őszinte könnyeket. sír, mert elvesztette őt, és talán mert felnőtt lett.
most a hajnali hidegben, narancssárga fekete fényben mindez nagyon átjárt újra. akkor azt sajnáltam, hogy én hz-t veszítem el szép lassan. most azt sajnálnám, ha ez nem történt volna meg. így ott akkor.
kedd, április 17
vigyázz
mert függőséget okozol.
és jót teszel. de mi lesz akkor, ha megromlik a kapcsolat?
visszatér minden a nélküled való állapotához.
volt aki cigizett, letette, aztán ahogy romlottak a dolgok szépen visszaszokott.
volt, aki rosszul volt nagyon. egyik orvos. másik orvos. míg ott voltam járt. ha eljöttem, megharagudott nemjárt. vissza minden előről.
voltam rosszul. jött aki megmutatta ne. jobban lettem. elment aki megmutatta. rosszabb lett.
meddig még ez?
ma reggel pofon ért. kapom már őket egy ideje de érzéketlenségem ezeket se engedte be. partiarc vagyok. akkor hogy merek szomorú lenni? hát így barátom.
hogy igen, vannak a barátok, a közösségek. jól is leszel tőlük. de mi lesz ha "kiesel"?
ideje ráébredni, és elkezdeni magaddal jóban lenni. mert itt leszek mindig, de lehet nem elég. ami neked elég, az ott van benned. csak bányászd elő és szeresd.
felnövök sokadjára. vagy talán sohase.
és jót teszel. de mi lesz akkor, ha megromlik a kapcsolat?
visszatér minden a nélküled való állapotához.
volt aki cigizett, letette, aztán ahogy romlottak a dolgok szépen visszaszokott.
volt, aki rosszul volt nagyon. egyik orvos. másik orvos. míg ott voltam járt. ha eljöttem, megharagudott nemjárt. vissza minden előről.
voltam rosszul. jött aki megmutatta ne. jobban lettem. elment aki megmutatta. rosszabb lett.
meddig még ez?
ma reggel pofon ért. kapom már őket egy ideje de érzéketlenségem ezeket se engedte be. partiarc vagyok. akkor hogy merek szomorú lenni? hát így barátom.
hogy igen, vannak a barátok, a közösségek. jól is leszel tőlük. de mi lesz ha "kiesel"?
ideje ráébredni, és elkezdeni magaddal jóban lenni. mert itt leszek mindig, de lehet nem elég. ami neked elég, az ott van benned. csak bányászd elő és szeresd.
felnövök sokadjára. vagy talán sohase.
vasárnap, április 15
Kiwi!
rengeteg embert megmozgatott ez a három perc.
megosztjuk, beszélünk róla. van aki tovább megy. gyermekek, akik verset írnak, kezdő grafikusok altenatív befejezéseket készítenek, zenét írnak, töltenek fel alá.
éld az álmaid.
neked mi jutott eszedbe?
megosztjuk, beszélünk róla. van aki tovább megy. gyermekek, akik verset írnak, kezdő grafikusok altenatív befejezéseket készítenek, zenét írnak, töltenek fel alá.
éld az álmaid.
neked mi jutott eszedbe?
a donnie darko remek zenéi közül volt szerencsém a church zenekartól az under the milky way darabot élőben élvezni! sőt táncolni rá egy kábé ötvenfős "tömegben".
mindezt egy heaven street seven koncert, fűben ülés, egy nem is tudom ismerős, és egy hosszú beszélgetés kíséretében, amire inkább neki volt szüksége. és ez jó.
mindezt egy heaven street seven koncert, fűben ülés, egy nem is tudom ismerős, és egy hosszú beszélgetés kíséretében, amire inkább neki volt szüksége. és ez jó.
csütörtök, április 12
olvasok nézek hallgatok és nézek
olvasmányaim mostanság kurt cobain naplói, hesse szidhárthája, emberi játszmák
újranéztem: donnie darko-t, big fish-t, üvegtigrist tervezésből kifolyólag.
hallgatok másokat és magamat.
és csak nézek, hogy tényleg mennyire máshogy vannak összerakva emberek.
újranéztem: donnie darko-t, big fish-t, üvegtigrist tervezésből kifolyólag.
hallgatok másokat és magamat.
és csak nézek, hogy tényleg mennyire máshogy vannak összerakva emberek.
vadalma
hosszú idő után megint sikerült elérnem ezt az állapotot.
interjúról kilépve átvágtam az úton, lerúgtam a cipőm, és mezítlábasan hanyattvágtam magam a füvön a gödör tetején.
napsütés, alma, felhők. és vigyorgás.
interjúról kilépve átvágtam az úton, lerúgtam a cipőm, és mezítlábasan hanyattvágtam magam a füvön a gödör tetején.
napsütés, alma, felhők. és vigyorgás.
csütörtök, április 5
ünnep előtti krízis
már örülök, hogy nem a publish gobot nyomtam meg délelőtt.
totál kiakadás volt. kábé ilyeneket írtam, hogy
a keresztényegyház hagyományaira épülő családmodel megdőlni látszik.
meg:
a piac arra tol, hogy élj most. fogyassz. nyomj bele mindent sz.ros kis életedbe.
lehet, jó dolog a listádon gyűjteni a pipákat, hogy ez is megvolt. meg az is.
miért mászkálunk úgy egymás közt, hogy minden oké, hogy ez szuper és valójában rohadunk belül, és elfelejtettük mi a fontos?
...
tömeg előtt istent játszani. mindig akad olyan, akinek az lehetsz. de meddig? és meddig jó ez? ott legbelül. hm?
...
és végül, ez a kedvenc: belémkódolt szenvedés. ...
nem vagyok hajlandó anyám, nagyanyám sorsát élni újra.
szeretni és ebbe belepusztulni, csak azért mert az emberek változnak.
shit happens.
a heti furcsa és tervezett találkozásaim eredménye ez.
totál kiakadás volt. kábé ilyeneket írtam, hogy
a keresztényegyház hagyományaira épülő családmodel megdőlni látszik.
meg:
a piac arra tol, hogy élj most. fogyassz. nyomj bele mindent sz.ros kis életedbe.
lehet, jó dolog a listádon gyűjteni a pipákat, hogy ez is megvolt. meg az is.
miért mászkálunk úgy egymás közt, hogy minden oké, hogy ez szuper és valójában rohadunk belül, és elfelejtettük mi a fontos?
...
tömeg előtt istent játszani. mindig akad olyan, akinek az lehetsz. de meddig? és meddig jó ez? ott legbelül. hm?
...
és végül, ez a kedvenc: belémkódolt szenvedés. ...
nem vagyok hajlandó anyám, nagyanyám sorsát élni újra.
szeretni és ebbe belepusztulni, csak azért mert az emberek változnak.
shit happens.
a heti furcsa és tervezett találkozásaim eredménye ez.
szombat, március 31
hazafelé a velencei tó
partján kávézás. keresés. keressük a régi telket, és távolságot.
a kávé felett megtört egy határ, ami megmutatta, hogy de jó lenne még közelebb lenni, de a fiúk játékszabályai eddig nem engedték az együttcsajozáson túli köteléket.
a kávé felett megtört egy határ, ami megmutatta, hogy de jó lenne még közelebb lenni, de a fiúk játékszabályai eddig nem engedték az együttcsajozáson túli köteléket.
megérkezvén
újra látom őt. hány év után is? kettő talán. csak nézem, megnőtt a haja, vékonyabb lett, mesél kicsit. de van valami szomorúság abban, ahogy mondja jól él bécsben, jobban mint itthon.
reggel fogmosás közben végre megjön a régi hang. fáradt mosollyal hallgat. ő sem érti. én sem.
azt is mondja, én tartottam össze anno valamit a családban. lehet. de az már nincs.
utamra enged, hogy éljek. remélem nem veszítem el őt is.
nevetős, melegszívű, kemény lány.
reggel fogmosás közben végre megjön a régi hang. fáradt mosollyal hallgat. ő sem érti. én sem.
azt is mondja, én tartottam össze anno valamit a családban. lehet. de az már nincs.
utamra enged, hogy éljek. remélem nem veszítem el őt is.
nevetős, melegszívű, kemény lány.
autóban a bakony felé sötétben
kavargunk péntek este. tesó navigál (gy) pedig egy idő után apu szerepben türelmetlen lesz.
hátul bölcsen hallgatunk mi nők, illetve én hallgatom, hogyan is húzzák ki horgolótűvel a visszereket, vagy hogyan öntik a sebbe a flakon fertőtlenítőt, ha már perforált a vakbél. rosszul lét megjött.
én kérdeztem, az igaz.
hátul bölcsen hallgatunk mi nők, illetve én hallgatom, hogyan is húzzák ki horgolótűvel a visszereket, vagy hogyan öntik a sebbe a flakon fertőtlenítőt, ha már perforált a vakbél. rosszul lét megjött.
én kérdeztem, az igaz.
péntek, március 30
kommunalapító kényszerem
nem tudom mi ez mostanában. épphogy ismerősöket hívok buliból szökve, aludjon nálunk.
két dologból van gond.
ha valaki félreérti, és nemet mond.
ha valaki félreérti, és igent mond, de tényleg csak a tisztaszobát kapja.
meg mosolyt és kávét.
két dologból van gond.
ha valaki félreérti, és nemet mond.
ha valaki félreérti, és igent mond, de tényleg csak a tisztaszobát kapja.
meg mosolyt és kávét.
miért a múltban élsz? jött (gy)-től az elementáris erejű kérdés. márcsak azt nem tudom, hogy mire gondolt pontosan. a múlt az arra való, hogy kísértsen. meg kérdőjeleket dobjon hozzád, mer valamit nem tettél meg még.
a fiú játszási kedve nagy. bár a tiszta játékról mások az elképzeléseink.
egyszer ő túl részeg, máskor meg én vagyok túl józan, de majd csak.
megjelent egy nem jövök zavarba sapka, csíkos mosollyal.
mondott egy jót. nagyon jót.
a fiú játszási kedve nagy. bár a tiszta játékról mások az elképzeléseink.
egyszer ő túl részeg, máskor meg én vagyok túl józan, de majd csak.
megjelent egy nem jövök zavarba sapka, csíkos mosollyal.
mondott egy jót. nagyon jót.
szerda, március 28
foszlányok
az idő csak folyik. ezért megengedtem magamnak női mivoltomból eredően egy kétségbeesést.
ez odáig vezetett, hogy tegnap cigivel! a számban macifröccsel a gyomromban rohantam a busz után, ami majd elrepít a koncertre.
iszonyat jó volt. harmadik sor, utolsó sor egyre ment.
gátlások, parák oldódtak, talán túlságosan is.
így higgyek a szerelemben? ejj-ej.
lehet, hogy az. csak az egó ismét felülkerekedik és a "hozzunk ki minél többet egy életünkből" győz.
kérdés milyen gyakran történik mindez, és meddig tart a kábulat?
...annyi minden bajjal kell még megküzdenem
plusz még itt van a nyakamba varrva
egy lefejezett szerelem...
megyek ide és megyek oda,
lassan eljutok valahova,
de ha nem, hát az sem érdekel.,
kemény a ma reggel.
ez odáig vezetett, hogy tegnap cigivel! a számban macifröccsel a gyomromban rohantam a busz után, ami majd elrepít a koncertre.
iszonyat jó volt. harmadik sor, utolsó sor egyre ment.
gátlások, parák oldódtak, talán túlságosan is.
így higgyek a szerelemben? ejj-ej.
lehet, hogy az. csak az egó ismét felülkerekedik és a "hozzunk ki minél többet egy életünkből" győz.
kérdés milyen gyakran történik mindez, és meddig tart a kábulat?
...úgy a jó, ha nincs semmi rizikó,
üres a szív, de hajt még a libidó..
üres a szív, de hajt még a libidó..
...annyi minden bajjal kell még megküzdenem
plusz még itt van a nyakamba varrva
egy lefejezett szerelem...
...lehetne bársonyos minden éjszaka
de Isten ostoroz, s hajt a vér szaga.
hiába menni kell, a csengő csilingel...
de Isten ostoroz, s hajt a vér szaga.
hiába menni kell, a csengő csilingel...
megyek ide és megyek oda,
lassan eljutok valahova,
de ha nem, hát az sem érdekel.,
kemény a ma reggel.
hétfő, március 26
egy jó ideje álmodom újra
sokat. színeset. furcsát. legutóbbi termés:
volt wc, ami dugulás miatt kiöntött és pink színű fáslik úsztak mindenfelé.
aztán gombócemberek jöttek-mentek és sehogy sem érezték, hogy ez gond lenne.
gyermekkoromban a visszatérő elem a zuhanás volt. aztán egyszer földet értem. azóta nem álmodom zuhanással.
most visszatérő alak van álmaimban, aki viszont túl valóságos.
álomfejtők, ti jöttök.
volt wc, ami dugulás miatt kiöntött és pink színű fáslik úsztak mindenfelé.
aztán gombócemberek jöttek-mentek és sehogy sem érezték, hogy ez gond lenne.
gyermekkoromban a visszatérő elem a zuhanás volt. aztán egyszer földet értem. azóta nem álmodom zuhanással.
most visszatérő alak van álmaimban, aki viszont túl valóságos.
álomfejtők, ti jöttök.
vasárnap, március 25
kifolyik az idő a kezem közül
ezért, csináltam magamnak egy ilyet: 26 óra alatt
hamentem debrecenbe, lakcímet átirattam, orvosnál voltam, ajándékot vettem, fodrász majd kozmetikus, bakelit kv, ügyvéd, este vacsora apával, másnap orvos, ruhavasarlás, anyához beugrás iskolába, nagyikánál kis rendrakás ebéd, majd újra itt fent a suliban.
ilyet is tudok.
de holnaptól, megint jön a semmi, a várakozás.
de legalább olvasok. (burgess: egy tenyér ha csattan.) ez is vmi.
hamentem debrecenbe, lakcímet átirattam, orvosnál voltam, ajándékot vettem, fodrász majd kozmetikus, bakelit kv, ügyvéd, este vacsora apával, másnap orvos, ruhavasarlás, anyához beugrás iskolába, nagyikánál kis rendrakás ebéd, majd újra itt fent a suliban.
ilyet is tudok.
de holnaptól, megint jön a semmi, a várakozás.
de legalább olvasok. (burgess: egy tenyér ha csattan.) ez is vmi.
csütörtök, március 22
lovakról
szóval az úgy volt hogy katalány elhívott nézzem meg a lovát, meg amúgy is próbáljak vmit kezdeni lóháton.
egyre inkább megteszem a dolgokat és igyekszem keveset agyalni rajtunk, így hipp-hopp csutakoltam, lestem, próbáltam a rezgő térdeimről tudomást sem venni, majd felmásztam afrikára (honnan-e név?)
séta. elég jól ment. bár a ló tökhülyének nézett az fix.
hiába, számomra hihetetlen, hogy egy élőlény hátán ülök, mozog, izzad, prüszköl.
ügetés. itt jött az a rész, amit már elmeséltek helyettem. (premier plánban nézhettem végig, amint katalány megküzd az igencsak erőfölényben lévő pacival, aki még életében nem volt futószáron vezetve és most sem volt kedve hozzá.)
afrika elszaladt. pont felém egyébként. impozánsnak impozáns volt, de nem tetszett az erőfölény ilyetén kifejeződése.
mindez után hoztak nekem egy kb. másfélszer akkora lovat, hogy akko' ezen próbálkozzam. normálisan itt mondja az ember, hogy na nem. nem mondtam. felültem erre is.
részletek nem érdekesek, a lényeg, hogy tanügetés gáz, felemelkedős verzió nem is olyan nehéz, csak koncentráció kéne kicsit, meg ritmusérzék. előbbi nincs.
majd lesz.
csillogó szemmel (én mindenképp) sétáltunk a fáradt nap fényében valahol bp határán kígyócukrot tömve a szánkba.
egyre inkább megteszem a dolgokat és igyekszem keveset agyalni rajtunk, így hipp-hopp csutakoltam, lestem, próbáltam a rezgő térdeimről tudomást sem venni, majd felmásztam afrikára (honnan-e név?)
séta. elég jól ment. bár a ló tökhülyének nézett az fix.
hiába, számomra hihetetlen, hogy egy élőlény hátán ülök, mozog, izzad, prüszköl.
ügetés. itt jött az a rész, amit már elmeséltek helyettem. (premier plánban nézhettem végig, amint katalány megküzd az igencsak erőfölényben lévő pacival, aki még életében nem volt futószáron vezetve és most sem volt kedve hozzá.)
afrika elszaladt. pont felém egyébként. impozánsnak impozáns volt, de nem tetszett az erőfölény ilyetén kifejeződése.
mindez után hoztak nekem egy kb. másfélszer akkora lovat, hogy akko' ezen próbálkozzam. normálisan itt mondja az ember, hogy na nem. nem mondtam. felültem erre is.
részletek nem érdekesek, a lényeg, hogy tanügetés gáz, felemelkedős verzió nem is olyan nehéz, csak koncentráció kéne kicsit, meg ritmusérzék. előbbi nincs.
majd lesz.
csillogó szemmel (én mindenképp) sétáltunk a fáradt nap fényében valahol bp határán kígyócukrot tömve a szánkba.
csütörtök, március 15
péntek, március 9
nekem se tűnt fel
hogy nőnap volt tegnap. ennyit a lovagokról. az összes elmehet ahova gondolom. no meg a barátaimnak se tűnik fel hogy nőből lennék. valamit nagyon nemjól csinálok az száz.
elbszott kedvem átfolyt a mára is, hiába volt tegnap egy kis wb intermezzo.
betettem az összes sírós zenémet, melynek eredménye, hogy a maradék smink ott figyel a szemem alatt. legalább trendi vagyok.
elbszott kedvem átfolyt a mára is, hiába volt tegnap egy kis wb intermezzo.
betettem az összes sírós zenémet, melynek eredménye, hogy a maradék smink ott figyel a szemem alatt. legalább trendi vagyok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)