bar meg nincs vege a napnak

de asszem leszogezem, hogy utobbi idok legfosabbika ez.
reggel megindult a nyuglodes, a nyakam faj, az ugyfel nem erti, beszolok egy filmre ami a maga nemeben nem is rossz, mondjuk 12 evesen elnezegetnem - ez utobbit pont akkor sikerult kinyognom, amikor a fonokom aszondta neki tetszett ...
shannon volt nozik, amibe eleg sok oldalrol bele lehet kotni sz lasd az alabbi bejegyzest.
pszichobubus erzekeny a filmjeinek kritikajara, masra is lehet...
valahogy a melo sem ment, es maradtam sokaig problemamegoldani, de nem ment, es elkestema sulibol es meghuznak szintanbol es most naggyon de naggyon elegem van, ahogy indizajn oran tuccog az hiphopegyhazi zene, ami tobb mint hanyas es postscripteket mentegetek. es kozben nem idefigyelek.
mar varom mi var otthon ha hazaerek.
es meg csak fel9...

lenni leginkább

még mindig itt van a fejemben a pillanat, mikor egyik este indultam haza. le az aranyjánosi metrómegálló mozgólépcsőjén. bevillant, hogy dejó lenne hogy mikor hazaérek ott feküdne az ágyon és várna.
félkézzel még húzom ki a zárból a kulcsom, de már rúgom le a cipőm, ledobom a táskát, irány a szoba, és ráfeküdnék a mellkasára.
és csak lennénk.

mostanában lenni szeretnék leginkább.

vízipipa

előző hangulatommal összecsengett katalány bánata így néhány pillanat múlva már fejben hamar összeállt a terv, teázás vízipipával nálunk.

aha. az első része még egész gördülékenyen ment, no de a pipa.
mert ez egy kényes darab. csak katalány kreativitása és tesóm kitartása a hozta meg az eredményt; no meg egy tekercs alufólia kb. 7 helyre betömködve, tekerve, odagumizva, és a finom dohányt tartó szekezet összetákollása wc papír gurigából. egy óra múlva már gyertyák közt bugyborog a víz és száll az illatos papírízű füst.