boldogságomban behajítottam a telefonomat a tóba. khm.
egyszer tényleg megteszem, most még a Véletlen több szerepet kapott.
átmeneti halála viszont ráébresztett valamire.
a kezdeti para, hogy jaj elveszítem a "fontos számokat", egyre erősebben csapott át a kellemes érzésbe, hogy minden, az emlékeket idéző smsanyag, számok, jegyzetek, amit hol erőm nem volt, hol kedvem egyessével kitörölgetni, most csak egyszerűen eltűnnek.
hmmm.
ha be bírom kapcsolni mégegyszer, törlök is mindent. nem tudja vki, hogy van-e reset gomb a nokiákon?
szombat, június 30
péntek, június 29
akármi
épp indultam volna haza, mikor megszólalt a mobilom. meglepetésjó.
erről majd később.
hazaséta a deákról. a szabadsághídon várt a tökéletes pillanat ismét. felhők lélegzetelállítóak a vár mögött a Nap előtt táncolnak a szürke fellegek, felettük iszonyat sebességel közelednek a sötétkék társaik.
alattam sétahajó pöttyög el, integetek az utasoknak, szemembe fúj a szél, és csak folyik a könnyem.
bringás srác elhúz melettem, szexi hátamból remélve vissznéz, hátha... csak ennyit hallok "azt a kurva..."
vaszleg tényleg jól áll a mosolyogva könnyezem dolog.
hazaérve segítségkérés lélbátyótól, de nem tudom elér.e shannonhoz a dolog. mindenesetre lél hangját is hallhattam, duplajó.
majd feneketlentó katalánnyal. Marhajól érzem mgam. nincs huha most ez flash, és jól kell érezni magunkat kényszer. a hét, a munka és más dolgok által kiszipolyozva alap mámoromhoz passzol a rosé, hamar bekábulok, telefonom a tóban landol. reakcióidőm nem elég és bár katalány megtett mindent, kb 5 perces vízlalatt levés után élesztgetem a telómat.
most hajnal és holnap munka. nem esik jól a vizes fű és a cigi sem. mégsem leszek láncdohányos üzletasszonypörgőgép, egyelőre.
ja és ma megtörtént első munkahelyi csalódásom. szembe mosoly, hátba kések utolérnek itt is. én inkább szembe kés maradok.
ennek köszönhetően viszont este magán msn csevely főnökkel, mert tetszett a fenti "késes idézet". hiába no.
csak jó kerekedetett ki ebből is. a francba :)
erről majd később.
hazaséta a deákról. a szabadsághídon várt a tökéletes pillanat ismét. felhők lélegzetelállítóak a vár mögött a Nap előtt táncolnak a szürke fellegek, felettük iszonyat sebességel közelednek a sötétkék társaik.
alattam sétahajó pöttyög el, integetek az utasoknak, szemembe fúj a szél, és csak folyik a könnyem.
bringás srác elhúz melettem, szexi hátamból remélve vissznéz, hátha... csak ennyit hallok "azt a kurva..."
vaszleg tényleg jól áll a mosolyogva könnyezem dolog.
hazaérve segítségkérés lélbátyótól, de nem tudom elér.e shannonhoz a dolog. mindenesetre lél hangját is hallhattam, duplajó.
majd feneketlentó katalánnyal. Marhajól érzem mgam. nincs huha most ez flash, és jól kell érezni magunkat kényszer. a hét, a munka és más dolgok által kiszipolyozva alap mámoromhoz passzol a rosé, hamar bekábulok, telefonom a tóban landol. reakcióidőm nem elég és bár katalány megtett mindent, kb 5 perces vízlalatt levés után élesztgetem a telómat.
most hajnal és holnap munka. nem esik jól a vizes fű és a cigi sem. mégsem leszek láncdohányos üzletasszonypörgőgép, egyelőre.
ja és ma megtörtént első munkahelyi csalódásom. szembe mosoly, hátba kések utolérnek itt is. én inkább szembe kés maradok.
ennek köszönhetően viszont este magán msn csevely főnökkel, mert tetszett a fenti "késes idézet". hiába no.
csak jó kerekedetett ki ebből is. a francba :)
kedd, június 26
csodálkozós szössz.
sosem tudhatod ki gondol rád épp.
ettől mostanában nagyon jó kedvem lesz.
egy levél rég nem látott ismerőstől. lélbátyó edinburghból.
egy fotó egy magzatról, akihez valójában már semmi közöm és mégis láthattam. maga a csoda.
egy utazó visszatérése, aki 1 hónapon át birkózott a hegyekkel, és csak reméltem, hogy eszébejutok néha. kiderült, hogy nemcsak hogy néha, hanem a tudat, hogy vagyok valahol a világon volt ami átlendítette a krízishelyzeteken.
ahogy én gondolok arcokra, helyzetekre, hangokra és misztifikálom őket, velem is valahol a világban ezt teszi valaki és mégcsak nem is tudok róla. vajon kinek az életét szépítettem meg, és kinek keserítettem meg tudtomon kívül?
ettől mostanában nagyon jó kedvem lesz.
egy levél rég nem látott ismerőstől. lélbátyó edinburghból.
egy fotó egy magzatról, akihez valójában már semmi közöm és mégis láthattam. maga a csoda.
egy utazó visszatérése, aki 1 hónapon át birkózott a hegyekkel, és csak reméltem, hogy eszébejutok néha. kiderült, hogy nemcsak hogy néha, hanem a tudat, hogy vagyok valahol a világon volt ami átlendítette a krízishelyzeteken.
ahogy én gondolok arcokra, helyzetekre, hangokra és misztifikálom őket, velem is valahol a világban ezt teszi valaki és mégcsak nem is tudok róla. vajon kinek az életét szépítettem meg, és kinek keserítettem meg tudtomon kívül?
csütörtök, június 21
címnélkül ez van
villámlik, mennydörög,
ülök a gödörben felettem hullámzik a víz,
csobbannak a vízcseppek.
nadrágom felhajtva, mezítláb verem a ritmust a kövön.
egy jófajta sör, két cigi, és kész a boldoság.
burokban, jó lecsós, üldögélős koncert, csak így munkából hazafelé.
mosolygás.
ui: hír van, katalányt behívták interjúra hozzánk. fel is vették, ahogy azt kell.
nem tudom, hogy örül-e.
csak remélem.
most még furcsa az egész.
ülök a gödörben felettem hullámzik a víz,
csobbannak a vízcseppek.
nadrágom felhajtva, mezítláb verem a ritmust a kövön.
egy jófajta sör, két cigi, és kész a boldoság.
burokban, jó lecsós, üldögélős koncert, csak így munkából hazafelé.
mosolygás.
ui: hír van, katalányt behívták interjúra hozzánk. fel is vették, ahogy azt kell.
nem tudom, hogy örül-e.
csak remélem.
most még furcsa az egész.
eddig tartott
nihilizmusom.
de jó volt megélni, megérezni, hogy para nélkül milyen kisimult a világ.
a valóság viszont jön és az arcomba röhög.
egy rakat dolog billent ki nyugalmi állapotomból.
nagymamim elesett és úgy tűnik combnyaktört. baj van megint.
rájöttem, hogy ez tényleg nem lesz jobb, csak a nézőpontomon változtathatok.
hát hajrá.
most épp egy ilyet hallottam tegnapi csevelygés közben:
akkor menj át a hídon, ha odaértél.
de jó volt megélni, megérezni, hogy para nélkül milyen kisimult a világ.
a valóság viszont jön és az arcomba röhög.
egy rakat dolog billent ki nyugalmi állapotomból.
nagymamim elesett és úgy tűnik combnyaktört. baj van megint.
rájöttem, hogy ez tényleg nem lesz jobb, csak a nézőpontomon változtathatok.
hát hajrá.
most épp egy ilyet hallottam tegnapi csevelygés közben:
akkor menj át a hídon, ha odaértél.
hétfő, június 18
mindegy minden
"Gyuri bácsi, kurva dolog ez a zene. Cafatokra tépte az életedet." És Gyuri bácsi tovább játszott. Szóval nem hagyta abba ajátékot, csak a válla fölött szólt vissza nekem az ő stílusától teljesen idegen hetykeséggel, amiben indulat is volt. "Arra való nem?"
... Hátha az én életem is arra való, hogy cafatokra tépjem azzal amit csinálok. Mit kell annyira féltenie az embernek magát?"
ez a pár sor hatalmas nyugalmat ad. mi az, amitől félek?
hogy nem elég jó az élem, és úgy halok meg, hogy nem láttam, éreztem, tudtam amit szerettem volna.
hogy hibát hibára halmozok.
hogy nem szeretek jól.
hogy elengedem az embereket.
attól, hogy nem tudom elengedni az embereket.
hogy elszalasztom a lehetőségeket.
de mit számít mindez, úgy igazán?
elvégre az élet vége, akárhogy is nézem, eljön. de akkor már mindegy lesz. nem tartozom senkinek elszámolással. olyan lett amilyen. és ha szétcincált, fájdalommal teli akkor az. miért kell félni annyira?
a rengeteg lehetőséget nem élhetem meg.
örüljünk annak, ami van.
hihetetlen nyugalom.
... Hátha az én életem is arra való, hogy cafatokra tépjem azzal amit csinálok. Mit kell annyira féltenie az embernek magát?"
ez a pár sor hatalmas nyugalmat ad. mi az, amitől félek?
hogy nem elég jó az élem, és úgy halok meg, hogy nem láttam, éreztem, tudtam amit szerettem volna.
hogy hibát hibára halmozok.
hogy nem szeretek jól.
hogy elengedem az embereket.
attól, hogy nem tudom elengedni az embereket.
hogy elszalasztom a lehetőségeket.
de mit számít mindez, úgy igazán?
elvégre az élet vége, akárhogy is nézem, eljön. de akkor már mindegy lesz. nem tartozom senkinek elszámolással. olyan lett amilyen. és ha szétcincált, fájdalommal teli akkor az. miért kell félni annyira?
a rengeteg lehetőséget nem élhetem meg.
örüljünk annak, ami van.
hihetetlen nyugalom.
kedd, június 12
vizsga máshogy
művészettörténet.
titkos vágyam, hogy szeretném elsajátítani, érezni, tudni minden porcikámmal.
ettől olyan messze állok, hogy kábé a kvantumfizikai ismereteimmel veteszkik tudásom a késő barokk, korai klasszicizmus alkotóinak neveire és munkáira vonatkozóan.
ma este ennyit írtam a lapra egy fej, egy vitorláshajó és egy amorf macska mellé:
tesóm ma phd summa cum laude. :)
hát nem lett meg.
de mindig is vágytam valami ilyesmire.
titkos vágyam, hogy szeretném elsajátítani, érezni, tudni minden porcikámmal.
ettől olyan messze állok, hogy kábé a kvantumfizikai ismereteimmel veteszkik tudásom a késő barokk, korai klasszicizmus alkotóinak neveire és munkáira vonatkozóan.
ma este ennyit írtam a lapra egy fej, egy vitorláshajó és egy amorf macska mellé:
tesóm ma phd summa cum laude. :)
hát nem lett meg.
de mindig is vágytam valami ilyesmire.
csütörtök, június 7
valahogy ilyen volt az a bizonyos 26-dik
állni a tömegben, mellettem a bátyám és nem vágyni senkire, nem forogni, várni hátha.
volt játék, személyi elkérése megint (most tényleg ilyen öregnek néznek ki a mai tizenévesek?), kicsi törés az eltérő tervek illetve terv nemléte miatt, szolidba fordulás, ajándékozás, és menthetetlenül bealvás.
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök.
kösz mindenkinek, aki ott volt e kvázi spontán éjjelen.
volt játék, személyi elkérése megint (most tényleg ilyen öregnek néznek ki a mai tizenévesek?), kicsi törés az eltérő tervek illetve terv nemléte miatt, szolidba fordulás, ajándékozás, és menthetetlenül bealvás.
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök.
kösz mindenkinek, aki ott volt e kvázi spontán éjjelen.
kedd, június 5
2012 Olimpia Logója
ez most ugye nem komoly? tény, rossz minőségben töltöttem fel ezen alkotást, de sajnos ha ezt levonjuk még mindig gond van. és bár lusta vagyok ergó nem fejlődöm a sulis ügyekben rendesen, de én is érzem, hogy ezt kitolni egy olimpiára a 21.században több mint gáz.
brittektől pláne.
hétfő, június 4
és igen kellek
megkaptam első fizumat itt székes fővárosunkban, és sok dicséretet. kérdezte, és elmondtam szépen mit szeretnék. erre ő, azt mondta, hogy mindent megtesz, hogy itt tartson. mert kellek. hosszútávra. vigyorgás.
tehát
veszélyes mikor az ember helyes srácokkal bulizik, akik mellesleg a főnökei.
veszélyes rám nézve.
mikor kicsit törik a hivatalos közeg elkezd érdekelni a fickó. pedig esély az kb 0,5%. itt a pont.
emellett újra megkaptam, hogy határozott, arisztrokatikus, és okos vagyok. remek. aligha lehetne ezeknél rosszabb jelzőket felsorolni egy nőre. a bátortalan, esetlen, és nem valami lángész nőknek nagyságrendekkel nagyobb esélyük van a boldogságra.
no de félre a cinizmust.
remélem hamarosan eljön az idő, amikor olyan vki arca ég bele a fejembe, akivel álmodni is szabad.
veszélyes rám nézve.
mikor kicsit törik a hivatalos közeg elkezd érdekelni a fickó. pedig esély az kb 0,5%. itt a pont.
emellett újra megkaptam, hogy határozott, arisztrokatikus, és okos vagyok. remek. aligha lehetne ezeknél rosszabb jelzőket felsorolni egy nőre. a bátortalan, esetlen, és nem valami lángész nőknek nagyságrendekkel nagyobb esélyük van a boldogságra.
no de félre a cinizmust.
remélem hamarosan eljön az idő, amikor olyan vki arca ég bele a fejembe, akivel álmodni is szabad.
első céges csapatépítésem
lézerpuskával, WB-vel.
a lehetőség, hogy következmények nélkül szitává lőhetem a főnökeimet mindenképp bizsergető.
játék elején beöltözés, szívdobogás, majd töksötét. lányok előttem, mögöttem, pancser módon egy kupacban. aztán ahogy belemelegedünk lassan rájövök, hogy a srácok ezt valahogy alapból jobban űzik és a seggemet nem védi semmi, úgyhogy ideje fedezve lenni.
volt aki vég nélkül tüzelt mindere, volt aki sunyi módon csak hátba.
egy hasonszőrű lánnyal szövetkezve elvittük kollégákat a WB-be.
itt folytatódott még tegnap éjjel a fejemben vmi. de a ma helyre tett. köv post.
a lehetőség, hogy következmények nélkül szitává lőhetem a főnökeimet mindenképp bizsergető.
játék elején beöltözés, szívdobogás, majd töksötét. lányok előttem, mögöttem, pancser módon egy kupacban. aztán ahogy belemelegedünk lassan rájövök, hogy a srácok ezt valahogy alapból jobban űzik és a seggemet nem védi semmi, úgyhogy ideje fedezve lenni.
volt aki vég nélkül tüzelt mindere, volt aki sunyi módon csak hátba.
egy hasonszőrű lánnyal szövetkezve elvittük kollégákat a WB-be.
itt folytatódott még tegnap éjjel a fejemben vmi. de a ma helyre tett. köv post.
csütörtök, május 31
reklámszakma szépségei
szerinted hogyan tervezzek annak, aki ilyen instrukciót ad:
"ragd fel az óriásplakátra, hogy x.y.domb, mert nem fogják tudni mi az"!?
"ragd fel az óriásplakátra, hogy x.y.domb, mert nem fogják tudni mi az"!?
meglepetések érnek
ezt szeretem nagyon.
más sem mer bizonyos számokat újrahallgatni, mert az emlékek elrabolták őket és rányomták hangulatukat hosszú-hosszú időkre. de én már tudom, hogy ennek az időnek is vége egyszer és lekopik a hangulat. és ragad rá más. és azt már te ragasztod.
munka. élvezem. barátok aggódnak értem, mert milyenmárez na. de élvezem és az anyagikra épp rákérdeztem volna, mikor a főnök aszondja a könyvelő intézi.
erre nem számítottam. következmény: a részleteket nem kérdeztem meg. szerintem direkt lepett meg, hogy ne legyen kérdésem.
emellé még kaptam mini egeret, ami elvész a kezemben. és szép táblát a falra rajzolni meg teendőzni.
más sem mer bizonyos számokat újrahallgatni, mert az emlékek elrabolták őket és rányomták hangulatukat hosszú-hosszú időkre. de én már tudom, hogy ennek az időnek is vége egyszer és lekopik a hangulat. és ragad rá más. és azt már te ragasztod.
munka. élvezem. barátok aggódnak értem, mert milyenmárez na. de élvezem és az anyagikra épp rákérdeztem volna, mikor a főnök aszondja a könyvelő intézi.
erre nem számítottam. következmény: a részleteket nem kérdeztem meg. szerintem direkt lepett meg, hogy ne legyen kérdésem.
emellé még kaptam mini egeret, ami elvész a kezemben. és szép táblát a falra rajzolni meg teendőzni.
hétfő, május 28
apróságok
melyek megmutatják, hogy igenis van értelme csinálni.
akármennyire is magam alá kerülök, jöttök ti és megmutatjátok, hogy van helyem itt, most és holnap is.
ruhavásárlás tanácsadónővel, koccintás a barátnőkkel, véletlen találkozás, és egy nagyonjóleső szombatesti parti gy.-vel. ezt még tetézi egy doboz puszi az ágyam alatt.
szóval úgy tűnik van igény a blogomra. mert ilyen.
oké. jövök akkor. csók.
akármennyire is magam alá kerülök, jöttök ti és megmutatjátok, hogy van helyem itt, most és holnap is.
ruhavásárlás tanácsadónővel, koccintás a barátnőkkel, véletlen találkozás, és egy nagyonjóleső szombatesti parti gy.-vel. ezt még tetézi egy doboz puszi az ágyam alatt.
szóval úgy tűnik van igény a blogomra. mert ilyen.
oké. jövök akkor. csók.
csütörtök, május 17
tűnődéseim 1
elnézem döglődő blogomat és belátom ennek, így, ilyen formában nem sok értelme van.
kreatív erőimet másba ömlesztem, normális blogra pedig semmi energiám.
és itt jön be lustaságomba burkolt rejtett maximalizmusom: mivel nem mondható fenomenális szórakoztató oldalnak, nem ad se audió, se vizuális élményt, így húzom a rolót asszem. ilyen formában hamarost.
kreatív erőimet másba ömlesztem, normális blogra pedig semmi energiám.
és itt jön be lustaságomba burkolt rejtett maximalizmusom: mivel nem mondható fenomenális szórakoztató oldalnak, nem ad se audió, se vizuális élményt, így húzom a rolót asszem. ilyen formában hamarost.
tűnődéseim 2
egyébként most ezek kötnek le:
reklámszakma bugyrainak feltérképezése
grafikai suli évének befejezése
efott filmes helyszín véghajrában kapkodósan leszervezése
new york-budapest installáció.
ezen kívül:
tűsarkos lábam elnézegetése, eddig kettőből két alkalommal osztatlan sikert aratott és eltűnődés a nőiesség kellékein. a három havonta 1 alkalom igazán elfér. sőt.
tűnődéseim 3
furamód jól érzem magam.
(kivételt képez ez alól a bátyám baszogatása, mert rendetlen vagyok - így igaz, de igyekszem! komolyan. ezen felül azon esetek, mikor rám zuhan az a bizonyos kimaradok vmiből érzés. okai valahol fellelhetőek gyermekkori traumáim közt, infantilis szeretetkapcsolataimból kiindulva biztosan. de gondolom ez is kinőhető. és a régi egy-két napi görcsölés ezen mára már kábé 5 percre redukálódott. az pedig, hogy rosszul esnek dolgok, hát na. van ilyen. van, aki elfelejtett és van, aki sosem fog. és a legszebb, hogy ez utóbbiakról lehet nem is hallok többé. persze nem mintha nem szeretnék.)
szóval nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, mely változást hoz, vagy a változás már elkezdődött és egyszerűen tényleg jól vagyok.
azon kapom magam egyre többször, hogy mosolygok. és akkor eszembe jut, hogy hogy merem jól érezni magam? megint építek egy világot. remélem ez nem álomvilág lesz mint az előző. és az igazság az, hogy legalább annyi gond vesz körül mint eddig, de egyszerűen elfáradtam aggódni, és szomorúnak lenni.
(kivételt képez ez alól a bátyám baszogatása, mert rendetlen vagyok - így igaz, de igyekszem! komolyan. ezen felül azon esetek, mikor rám zuhan az a bizonyos kimaradok vmiből érzés. okai valahol fellelhetőek gyermekkori traumáim közt, infantilis szeretetkapcsolataimból kiindulva biztosan. de gondolom ez is kinőhető. és a régi egy-két napi görcsölés ezen mára már kábé 5 percre redukálódott. az pedig, hogy rosszul esnek dolgok, hát na. van ilyen. van, aki elfelejtett és van, aki sosem fog. és a legszebb, hogy ez utóbbiakról lehet nem is hallok többé. persze nem mintha nem szeretnék.)
szóval nem tudom, hogy ez a vihar előtti csend-e, mely változást hoz, vagy a változás már elkezdődött és egyszerűen tényleg jól vagyok.
azon kapom magam egyre többször, hogy mosolygok. és akkor eszembe jut, hogy hogy merem jól érezni magam? megint építek egy világot. remélem ez nem álomvilág lesz mint az előző. és az igazság az, hogy legalább annyi gond vesz körül mint eddig, de egyszerűen elfáradtam aggódni, és szomorúnak lenni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)